Infostart.hu
eur:
356.63
usd:
303.68
bux:
133599.05
2026. május 12. kedd Pongrác
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Kamatot ad a hozzá átkerülő önkormányzati pénzekre a MÁK

Újabb részletek derültek ki arról, hogyan csatornázza át az állam az önkormányzati források egy részét a bankoktól a Magyar Államkincstárhoz.

A múlt héten derült ki, hogy első körben 49 önkormányzatnak (a fővárosnak, a budapesti kerületeknek és a megyei jogú városoknak) kötelező jelleggel a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra kell majd utalniuk a napi működéshez nem szükséges forrásaikat. A változás célja egyrészt az állami likviditásmenedzsment hatékonyabbá tétele, másrészt az államadósság és a kamatkiadások csökkentése. Az intézkedést fokozatosan vezetik be, először október 1-ig fog kiterjedni a fent említett önkormányzatokra, majd 2027-től a többi városra, végezetül pedig 2028-tól a községekre és a nagyközségekre is.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a kormány várakozása szerint az önkormányzati forrásokból legalább 300 milliárd forint kerülhet a Magyar Államkincstárhoz az idén október 1-i határidőig, ugyanakkor az önkormányzatok pénzügyi autonómiája nem sérül, továbbra is szabadon rendelkezhetnek az eszközeikről – írta a Portfolio. A tárcánál hangsúlyozták:

  • az önkormányzatok számára sem az adminisztratív terhek, sem a költségek növekedésével nem kell számolni, és kamatbevételtől sem esnek majd el.
  • a változás a "decentralizált holland modell" mintájára készült, Hollandiában már ma is ennek keretein belül történik az önkormányzati likviditás kezelése.
  • a kereskedelmi banki számlavezetés megmarad, azaz nincs szó a számlavezetési szolgáltatás államosításáról, azonban a "többletlikviditást" át kell csatornázni a Magyar Államkincstárhoz, és a banki számlákon csak annyi pénz maradhat, amennyi elegendő a folyamatos napi kiadások fedezésére – ez az összeg a historikus tapasztalatok alapján az előző évi költségvetési kiadás 5 százalékára tehető.

Az önkormányzatok ezen kívül továbbra is felvehetnek a bankoktól éven belüli lejáratú likviditási hitelt, ahogy jelenleg is.

További tudnivaló, hogy

  • az oda-vissza utalások mentesek lesznek a tranzakciós illeték alól.
  • az utalások legfeljebb T+1 napos átfutási idővel fognak teljesülni, vagy bizonyos esetekben azonnali átutalással.
  • az eddig lekötött betétként tartott befektetéseik helyett az Államkincstárnál önkormányzati kötvényt vásárolhatnak a települések, melynek kamata évi 6,5 százalék (a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű), és a kötvény bármikor visszaváltható.

A tavalyi számok alapján 900 milliárd forintra tehető az önkormányzatok összes likviditása, ebből az idén érintett önkormányzatok eszközei mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki. A 2025 október 1-i határidőig ebből a pénzből több mint 300 milliárd forint kerülhet az Államkincstárhoz, míg 100 milliárdos összeg megmaradhat a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikon, írta a Portfolio.

Címlapról ajánljuk
Ruff Bálint: változások jönnek a titkosszolgálatoknál, a KSH-nál és a Miniszterelnökségen

Ruff Bálint: változások jönnek a titkosszolgálatoknál, a KSH-nál és a Miniszterelnökségen

A rendszerváltás motorjaként jellemezte a Miniszterelnökséget a tárca élére jelölt Ruff Bálint kedden az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén. A miniszterjelölt a jogállam visszaállítását és a valaha volt legnagyobb politikai és gazdasági elszámoltatást ígérte.
inforadio
ARÉNA
2026.05.12. kedd, 18:00
Unoka Zsolt
pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem docense
Hegedűs Zsolt szembenézésterve - Tényleg ez a program menti meg a magyar egészségügyet?

Hegedűs Zsolt szembenézésterve - Tényleg ez a program menti meg a magyar egészségügyet?

A Tisza Párt választások előtti ígéreteinek legmarkánsabb elemei a magyar egészségüggyel voltak kapcsolatosak, nem véletlen, hogy a hatalomra kerülés után ezen a téren vannak talán a legmagasabban a várakozások. Hegedűs Zsolt hétfőn megválasztott egészségügyi miniszter bemutatkozó beszédével és a képviselői kérdésekre adott válaszaival, majd a sajtó képviselőit tájékoztató mondataival első körben jól megugrotta a magasra tett léceket: erős helyzetértékelést adott a miniszter, valós szemléletbeli (nyitottság és együttműködés a sajtóval, a transzparencia kikényszerítése a sajtón keresztül) és azonnali strukturális újdonságokat hoz (önálló minisztérium, új hatóságok, egészségügyi szolgálati jogviszony felülvizsgálata). A legfontosabb pillér viszont, amire az egész reformterv épül, az ágazat számára kilátásba helyezett évi 500 milliárd forintos többletforrás megalapozottsága kérdéses, főleg annak fényében, hogy Kármán András pénzügyminiszter teljesen költségvetést tervezne már az idei évben. Az viszont tény, hogy a költségvetésért folytatott harcban egy önálló egészségügyi tárca erősebb pozíciókat vehet fel, mint eddig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×