Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Group of people screaming in megaphones at scared guy
Nyitókép: SIphotography/Getty Images

Reklámtilalmak és nyelvvédelmi szabályok betartását ellenőrzi a hatóság

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalokkal együtt, a korábbi évekhez hasonlóan az idén is ellenőrzi az általános reklámszabályok és a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások betartását, ezzel hozzájárulva a magyar családok és fogyasztók védelméhez.

Az NKFH tájékoztatása szerint a modern technikai eszközök széleskörű terjedése és a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai alapján indokolt az egyes reklámtilalmak folyamatos ellenőrzése, hiszen a reklámok, mint eladásösztönző eszközök, nem csak befolyásolják, de meg is határozzák a fogyasztók ügyleti döntéseit.

A nyelvvédelmi szabályok betartását és ellenőrzését kiemelt fontosságúnak nevezték, hozzátéve, hogy ezek alapján a magyar nyelven kiadott sajtótermékekben, magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokban, valamint szabadtéri reklámhordozókon megjelenő gazdasági reklámok szövegének – beleértve a jelmondatot is – magyar nyelven kell szerepelnie. Kivételt ez alól csak a vállalkozás neve, megjelölése és az árujelző jelent – tették hozzá. Emellett az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket is magyar nyelven kell megjeleníteni.

Jelezték: a gazdasági reklámokhoz hasonlóan ez a követelmény is teljesíthető úgy, hogy az idegen nyelvű szöveg mellett annak magyar megfelelője is szerepel, ugyanolyan jól olvasható módon és legalább azonos méretben.

A közlemény szerint a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok a legutóbbi nyelvvédelmi vizsgálat során több mint 300 reklámot és 100-nál is több fogyasztói tájékoztatást és üzletfeliratot ellenőriztek.

Az ellenőrzött gazdasági reklámok 12 százalékában tapasztaltak jogsértést;

összesen 34 televízióműsor, 130 rádióműsor, 49 elektronikus hírközlő hálózaton megjelenő sajtótermék, 67 szabadtéri reklámhordozó, 32 nyomtatott sajtótermék és 5 egyéb reklámhordozó ellenőrzésére került sor. Az egyes ellenőrzött típusok körül a legnagyobb kifogásolási arány a szabadtéri reklámhordozóknál fordult elő, 42 százalékban.

A közlemény idézi Pintér Istvánt, az NKFH elnökét, aki elmondta, hogy „a nyelvvédelmi szabályok vizsgálata mellett az idei évben folyamatosan zajló ellenőrzések olyan reklámtilalmak és korlátozások betartásának ellenőrzésére is fókuszálnak, mint az erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönző reklámok tilalma vagy a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönző reklámok tilalma, de az egyes áruk reklámozására vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat is vizsgálni fogjuk, különös tekintettel a fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök hirdetéseire, valamint a temetkezési szolgáltatások reklámjaira”.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×