Harmat Ádám és Munkácsy Béla, az ELTE kutatói az Energy Policy című szaklapban megjelent tanulmányukban 2026 és 2050 közötti időszakra modellezték a hazai tűzifa-kínálatot és -keresletet. Megállapításuk szerint a jelenlegi folyamatok (BAU-forgatókönyv) mellett az éves lakossági és ipari tűzifaigény eléri a 9,3 millió köbmétert, miközben a fenntartható forrásból származó kínálat mindössze 4,7 millió köbméter.

A kutatás rávilágít, hogy a rezsicsökkentés keretében fenntartott hatósági árak és támogatások a vártnál magasabb szinten tartják a keresletet, ami miatt a szükséglet csaknem duplája a hazai erdők teherbíró képességének. Ez a különbség kiterjedt hiányzónákat hoz létre, különösen az ország középső és keleti régióiban, valamint fokozza a versenyt a lakossági és az ipari felhasználók között.

Két lehetséges jövő

• A jelenlegi épületenergetikai állapotok mellett a tűzifahiány tartóssá válik, ami az erdők biodiverzitásának csökkenéséhez, illegális fakitermeléshez és a légszennyezés fokozódásához vezet.
• Egy átfogó épületfelújítási program és a korszerű fűtési rendszerek elterjedése 74 százalékkal mérsékelhetné a lakossági tűzifakeresletet. Ez a megoldás megszüntetné az ellátási feszültséget és hosszú távú biztonságot nyújtana.

A szakértők hangsúlyozzák: a tűzifa használata gyakran az energiaszegénységhez és társadalmi-kulturális gyakorlatokhoz kötődik, ezért a kivezetéséhez célzott állami támogatásokra van szükség.

A kutatók szerint a biomassza-felhasználás térbeli optimalizálása és a mélyfelújítások ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja 2050-re kitűzött klímavédelmi céljait, miközben megóvja természeti erőforrásait.

Mindez azért is érdekes, mert a Tisza Párt a tűzifa ÁFA-jának csökkentéséről, és a rezsicsökkentés átalakításáról beszél.