Minden bizonnyal a 4iG hasznára vált, ráirányítva a befektetői figyelmet, hogy múlt év decemberében Orbán Viktor miniszterelnök, többek között Jászai Gellért, a 4iG űripari, távközlési, hadiipari konglomerátum elnöke, főtulajdonosa kíséretében munkalátogatáson vett részt az Egyesült Államokban az akkor már megválasztott, de a hivatalát még nem elfoglaló Donald Trumpnál – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás, megjegyezve: a tárgyaláson részt vett mások mellett Elon Musk is.
Mindazonáltal a vállalat részvények árfolyama január elején indul meg fölfelé, és már 929 forinttal kezdte az évet, azt követően, hogy a tavaly egész évben 800 forint körül mozgott. Ehhez képest azóta 78-80 százalékos, sőt, ma már még nagyobb növekedést tudhat maga mögött, hiszen jelenleg 1720 forintot ér egy 4iG-részvény. Öt hét alatt 1400-ig emelkedett, majd a napokban egy újabb 20 százalékos növekedést jelentett az a hír, hogy nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG a houstoni székhelyű Axiom Space, Inc. űripari magáncéggel Föld körüli adatközpontok működtetésére – részletezte a tőzsdei szakértő.
Az már egy ideje ismert, hogy a 4iG S&D (Űr és Védelmi) leánycége 2032-ig nyolc darab földmegfigyelő műholdat tervez alacsony Föld körüli pályára állítani a HUSAT elnevezésű – Közép-Kelet Európa első magánkezdeményezésben megvalósuló – műholdprogram keretében, viszont az is elképzelhető, mivel az Axiom Space döntő szerepet játszik a tervezett magyar űrhajós világűrbe juttatásában, ami már idén esedékes lehet, hogy ebben is részt fog vállalni a 4iG – mondta Korányi G. Tamás, hozzátéve: ez megmozgatta a befektetők fantáziáját, függetlenül attól, hogy milyenek a cég eredményei, amit amúgy alapvetően a távközlési üzletág határozza meg. „Ezt most viszont egy ígéretes, izgalmas dolognak tekintik, sztori van benne, ezért veszik lelkesen.”
Aranykor
Mindeközben az aranyat is lelkesen veszik, olyannyira, hogy csütörtök reggel már 2950 dollár – forintosítva 36 600 – per uncián járt az ára, ami csúcsot jelent. Egyben azt is, hogy az arany idén már egy 10 százalék körüli emelkedést ért el dollárban és forintban egyaránt, ami hat hét leforgása alatt „eléggé meglepő” – vélekedett a szakértő.
Az okok viszont a régiek: a világ, de főleg a BRICS-országok jegybankjai egyre kevésbé bíznak a dollárban, mint tartalékvalutában, ezért egyre nagyobb mennyiségben veszik folyamatosan az aranyat. Korányi G. Tamás megjegyezte: amikor egy jegybank eldönti, hogy a tartalékán belül növeli az arany arányát, akkor azt általában utólag szokta jelezni, ami mindig ad egy lökést a nemesfém árának. Ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank tavaly szeptemberben 15,5 tonna aranyat vásárol, amivel történelmi rekordot jelentő 110 tonnás aranytartalékot ért el, aminek az értéke az idei első hat hétben 400 milliárd forinttal emelkedett.
A szakértő szerint az amerikai államadósság növekedése és a trumpi politika kiszámíthatatlansága miatt a dollár kevésbé lesz vonzó, mint tartalékvaluta, ezért az arany drágulása valószínűleg nem áll le, még ha nyilván lehetnek benne profitrealizáló visszaesések. Annál is inkább, mert a BRICS országok számára az euró sem igazán egy népszerű tartalékvaluta.