Infostart.hu
eur:
355.27
usd:
307.84
bux:
134663.53
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Pixabay.com

GKI: nagyon kevés új lakás épül, miközben a régiek felújítása is sokat javíthatna a helyzeten

Az elmúlt években jelentősen elmaradt az ideálistól a lakásépítések száma Magyarországon, legalább 15 százalékos növekedést kellene elérni a nemzetgazdasági miniszter által kitűzött cél, az évenkénti 25 ezres sáv eléréséhez – mondta az InfoRádióban a GKI vezérigazgatója. Molnár László kiemelte: ma Magyarországon 480 ezer üres lakás van, így ezeknek az ingatlanoknak a lakhatóvá tétele, illetve a meglévők korszerűsítése is sokat javítana a lakáshelyzeten.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Nagy Márton az új gazdaságpolitikai akcióterv három pillérét ismertetve nemrég bejelentette, hogy a lakhatás területén reális célkitűzés évente minimum 25 ezer új lakás építése, öt év alatt pedig 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. A nemzetgazdasági miniszter szintén reálisnak nevezte a megfizethető négyzetméterárak és albérletárak elérését. Hangsúlyozta, hogy a lakáshitelkamatoknak vissza kell térniük az öt százalék alá.

A GKI összevetette a miniszter által közölt adatokat, célokat a korábban épített lakások számával. Elemzésükben az szerepel, hogy a 2002 és 2004 közötti időszak növekedését követően 2015-ig szinte folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, amit befolyásolt a 2008-as pénzügyi válság is. 2015-től a globális konjunktúra és a csok hatására növekedni kezdett az újonnan épített lakások száma, ami a vissza nem térítendő lakásvásárlási támogatások és hitelkedvezmények dacára a Covid-válságot követően visszaesett. A GKI összegzése szerint 2002 és 2010 között átlagosan 34 600 lakást adtak át, 2010 után viszont már csak 15 200 lakás épült évente, az utóbbi öt évben évente mindössze 21 700, így

15 százalékos növekedést kellene elérni a Nagy Márton által kitűzött cél, a 25 ezres sáv eléréséhez.

Az elemzésben ugyanakkor megjegyzik: a további növekedési lehetőség korlátja lehet a már most is jelentősnek mondható lakossági ingatlanhitel-állomány, valamint a magas építési költségek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: a 2010 utáni időszakban volt olyan év is, amikor mindössze hat-hétezer új lakás épült idehaza, amit nagyon komoly visszaesésnek tart. Mint fogalmazott, ez a tendencia azért „rendkívül fájó”, mert 2004-ben még majdnem nyolcszor annyi, csaknem 45 ezer lakás épült. Molnár László felidézte, hogy 2013 és 2015 között nagyon alacsony szinten stagnált a lakásépítések száma, és ebből a mélységből a csok mellett a Babaváró hitel hozta ki az újlakás-piacot. Az ösztönző intézkedések hatására elég gyors ütemben emelkedni kezdett az új lakások száma, de Molnár László szerint ennek az időszaknak a csúcspontja sem tudta hozni számokban azt a szintet, amelyet a korábbi kormányok idején mélypontnak tartottak.

Emlékeztetett, hogy 2020 után újabb visszaesés vette kezdetét, miközben a lakáshitelek „mérhetetlenül nőnek még jelenleg is”.

Az érdeklődők egyre drágábban vesznek lakást, ráadásul nagyon sokan csak kisebb méretűeket engedhetnek meg maguknak, illetve egyre többen eladósodnak egy-egy ingatlan megvétele után.

Molnár László szkeptikus abban, hogy a kormány nemrég bejelentett intézkedései áttörést hozhatnak-e az újlakás-piacon. Szerinte pusztán csak azzal nem lehet megoldani a legfőbb problémákat, hogy a fiatalok ötszázalékos kamatplafonnal vehetnek majd fel hitelt zöld, energiatakarékos ingatlanokra. Mint mondta, egy gyorsan növekvő gazdaságban, illetve gyorsan emelkedő reálbérek mellett még akár kedvező hatásokat is el lehetne érni ilyen intézkedésekkel, amelyekkel ideális esetben vissza lehetne szorítani az adósságot.

„Ezek a mostani lakáshitelek azonban 20-25 évre bebetonozzák a fiatalokat egyetlen ingatlanba anélkül, hogy adott esetben reális lehetőségük legyen továbblépni az életben, mivel olyan magas törlesztőrészleteket kell fizetniük, amelyeket igen nehéz kitermelni még az átlagfizetésből is, és tudjuk jól, hogy nagyon sokan az átlag alatt keresnek” – magyarázta a GKI vezérigazgatója.

Úgy véli, nincs ideális szám arra, hogy hány új lakásnak kellene épülnie Magyarországon évente, szerinte inkább a meglévő, de régebbi lakásállomány felújítási rátáját kellene növelni. Molnár László felhívta a figyelmet, hogy körülbelül 480 ezer üres lakás van idehaza, ebből 160-180 ezer a fővárosban található, ezért véleménye szerint nem feltétlenül csak az új lakásokban érdemes gondolkodni, hanem esetleg a régiek energiatakarékosabb, a modern körülményeknek és igényeknek megfelelő felújításában is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is elismeri, hogy az ukrán mélységi dróncsapások komoly fejtörést okoznak az orosz üzemanyagellátásnak. A pilóta nélküli fegyvereknek hála az orosz területszerzés 2023 óta először negatívba fordult. A drónháború elmérgesedésével egyre gyakrabban bukkannak fel orosz és ukrán drónok NATO-tagállamok területén: Romániában egy ukrán tengeri drón okozott botrányt, a baltikumban repülő eszközök borzolják a kedélyeket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×