Infostart.hu
eur:
356.57
usd:
312.68
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Concept of relocation. Portrait of wife and husband moving into new flat. White background. Full-length.
Nyitókép: Andrii Bicher/Getty Images

Az új garzonok ára teljesen vállalható - a többihez képest

Érdekes trend az ingatlanpiacon a folyamatos drágulás közepette.

Amíg szinte minden méretkategória árszínvonala töretlenül emelkedik a fővárosban, addig a hagyományosan méregdrága garzonlakások fajlagos átlagára a középmezőnybe süllyedt - írja a Pénzcentrum.

Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 2019 utolsó negyedévétől stagnálni kezdett, majd 2020-tól újra erőre kapott az árszínvonal emelkedése, majd 2021-ben, a járványhelyzet miatti válság ellenére kilőtt az átlagár. A 2023-as év első negyedéves adatai ugyan már azt sejtették, hogy megkezdődött az új építésű lakások árának konszolidációja, erre azonban rácáfolt a 3. negyedéves statisztika. Az újabb kitörés azonban már elmaradt, és némi csökkenés után 2023 év végén újra 1,5 millió forint alá esett a fajlagos fővárosi átlagár. Ezzel szemben az idei első negyedéves és a második nyegyedéves árszínvonal is azt mutatta, hogy megint beindult a drágulás, és ez a trend még inkább rákapcsolt az idei 3. negyedévben, beállítva a jelenlegi 1 millió 588 ezer forintos fajlagos átlagárat, amely történelmi csúcsot jelent Budapesten.

A budai oldal árszínvonala például jóval erőteljesebb emelkedést mutat, miközben a pesti oldal árazása csak lassan emelkedik, így egyértelműen távolodik egymástól a két nagy történelmi várorész átlagára. Már több mint 500 ezer forintos az árkülönbség a budai oldal javára, ami közel 7 ezer forintos növekedést jelent, ami azt is jelenti, hogy újabb történelmi rekordra ért a két nagy városrész közti árszínvonal-különbség.


Általánosságként pedig az mondható el, hogy gyakorlatilag az összes pesti és budai városzrészben tovább emelkedtek az átlagárak, amire egyedül Pest belvárosa cáfolt rá, ahol erőteljes visszaesés tapasztalható.

A lakások méretének növekedésével nem egyenes arányú a fajlagos árak csökkenése. Alegkisebb garzonlakások fajlagos árát beérte a 81-100 négyzetméteres kategória. És, ha folytatódik ez az ütem, lassan a 41-60 négyzetméteres kategória is megelőzheti a grazonok fajlagos átlaágárát, emire eddig még nem volt példa a fővárosi lakáspiacon.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelenleg egy 40 négyzetméternél kisebb új építésű lakást átlagosan 1 millió 515 ezer forintos (az előző negydévben 1 millió 519 ezer forint volt), míg egy 101 négyzetméternél nagyobbat 1 millió 911 ezer forintos (az előző negyedévben 1 millió 882 ezer forint volt) fajlagos áron vehetünk meg Budapesten.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×