Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a betéti rendelkezésre állás kamatlábát.

A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,65 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 3,90 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,50 százalék lesz szeptember 18-tól. Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Az EKB előző, júliusi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Az Európai Központi Bank a döntés indoklásában kiemelte: az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelése alapján helyénvalóvá vált egy újabb lépés megtétele a monetáris politikai restrikció fokának mérséklésében.

Az EKB közleménye szerint az utóbbi időben beérkező inflációs adatok nagyjából a vártnak megfelelőek, az EKB legutóbbi szakértői prognózisai pedig megerősítik az előző inflációs kilátásokat. A szakértők 2024-re 2,5 százalékos, 2025-re 2,2 százalékos, 2026-ra pedig 1,9 százalékos teljes inflációt prognosztizálnak átlagosan, akárcsak a júniusi prognózisban. Az idei év utolsó részében az infláció várhatóan ismét emelkedni fog, részben mivel a régebbi meredek energiaáresések kikerülnek az éves rátákból. Az infláció azután a jövő év második fele folyamán várhatóan visszaesik az EKB inflációs célja irányába.

Ami a maginflációt illeti, a 2024-es és 2025-ös prognózisokat kissé felfelé módosították, mivel a szolgáltatások inflációja a vártnál magasabbnak bizonyult. A szakértők ugyanakkor továbbra is a maginfláció gyors visszaesésére számítanak, az idei 2,9 százalékról 2025-ben 2,3 százalékra, 2026-ban pedig 2,0 százalékra.

Az EKB közleménye rámutatott arra is, hogy a belföldi infláció továbbra is magas, a bérek még mindig megemelkedett ütemben nőnek. A munkaerőköltség-oldali nyomás ugyanakkor mérséklődik, és a nyereségek részlegesen csillapítják a magasabb bérek inflációs hatását. A finanszírozási feltételek továbbra is restriktívek, a gazdaság még mindig visszafogottan teljesít, ami a gyenge lakossági szektorbeli fogyasztásnak és beruházásnak tudható be.

A szakértői prognózisok 2024-ben 0,8 százalékos, 2025-ben nagyobb, 1,3 százalékos, 2026-ban pedig 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Ez a júniusi prognózishoz képest némi lefelé való korrekciót tükröz, aminek fő oka az elkövetkező néhány negyedévben a belföldi kereslet gyengébb hozzájárulása - olvasható a közleményben.

Az EKB ismét megerősítette: a Kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartja mindaddig, ameddig csak szükséges a cél eléréséhez. A Kormányzótanács továbbra is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követ majd, amikor meghatározza a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Konkrétabban, kamatdöntései az inflációs kilátásokra vonatkozó értékelésén alapulnak majd a kapott gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

A Kormányzótanács előzetesen nem köteleződik el egy bizonyos kamatpálya mellett - hangsúlyozta közleményében az EKB.

Az Európai Központi Bank kiemelte: a 2024. március 13-i bejelentésnek megfelelően szeptember 18-tól hatályba lép néhány módosítás a monetáris politika végrehajtásának működési keretében: az irányadó refinanszírozási műveletek és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai közötti különbözetet 15 bázispontban határozzák meg. Az aktív oldali rendelkezésre állási konstrukció és az irányadó refinanszírozási műveletek kamatkülönbözete változatlanul 25 bázispont lesz.

Az eszközvásárlási programmal (APP) kapcsolatban az EKB megjegyezte: az APP-portfólió egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, ahogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

Az Európai Központi Bank hozzátette: az eurórendszer már nem fekteti be újra a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatt vásárolt, lejáró értékpapírokból származó összes tőketörlesztést, és a PEPP portfóliót havonta átlagosan 7,5 milliárd euróval csökkenti. A Kormányzótanács szándéka, hogy 2024 végén a PEPP alatti újrabefektetést beszünteti.

Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához. A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamika elhárításához, amely komolyan fenyegeti a monetáris politikának az euróövezet összes országában való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását eredményesebben teljesítse - zárta közleményét az EKB.