"A bizalom elindult fölfelé a tavalyi negyedik negyedévi mélypont után. A tavalyi első negyedévben volt a legmagasabban az index, 62-63 százalékon, és a negyedik negyedévben érte el az alját, ami nem is csoda, a tavalyi egy recessziós év volt, és most az első-második negyedév már javuló tendenciát mutat, de nagyon lassú a javulás, nagyon kínosan menetelünk fölfele, de egy picit jobbak a kilátások, egy kicsit jobb a hangulat "– mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádó Aréna című műsorában a szervezet által készített barométerről. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál kevesebb a tartaléka, annál sérülékenyebb, a változékonyságot nehezebben tudja elviselni, ezért a legkisebb vállalkozásoknak sok esetben rosszabb a hangulata, a jövőképe, mint a nagyobb, erősebb vállalkozásoknak.

Több válság is sújtotta a gazdaságot, sok olyan váratlan esemény történt az elmúlt években, amire nem is tudtak felkészülni a vállalkozások, és sokan közülük nem is tudták átvészelni ezt az időszakot. "Az lesz sikeres, aki fel tudja venni a ritmust, aki át tud állni akár technológiailag a változásokra, akár a több lábon állásra, bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba" – mondta a főtitkár. Azt is fontosnak tartja, hogy a szakmai és a vállalkozási ismeretek kapcsolódjanak össze, mert ez a túlélés záloga, ennek érdekében különböző programokat is indítottak. Korábban elsősorban a finanszírozásban próbált a szövetség segíteni, de egyre inkább nyit a vállalkozásfejlesztés irányába.

Perlusz László elmondta, hogy a VOSZ Barométer három részből tevődik össze, az egyik ebből a hangulatindex, hogy általában a vállalkozások hogyan tekintenek a jövőbe. A második a beruházások állása, míg a harmadik a vállalkozások pénzügyi biztonsága. "Ez a három terület az, amelyik leginkább befolyásolja azt, hogy mire lehet számítani nem egy vállalkozásnál, hanem a vállalkozók csoportjánál, vagyis a magyar piacgazdaságban" – tette hozzá.

A vállalkozások most úgy látják, hogy az exportgazdaság és a hazai fogyasztás is nehéz helyzetben van, ráadásul Európában még a jövő évben sem lesz túl nagy bővülés, így a magyar exportőrök nehéz helyzetbe kerülnek, de a belső fogyasztás is lassan indul be, hiába zuhant be a húsz százalék feletti infláció négy százalékra.

"A bizalmat könnyű elveszteni, de nehéz visszaszerezni"

– mondta a fogyasztás lassú visszaépüléséről, de hozzátette, a reáljövedelem idénre 13-14 százalékra becsült növekedése bizalomra ad okot, bár az óvatosság szerinte továbbra is alapvető motívum lesz a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt.

"Nehezen tér vissza a bizalom, nehezen tér vissza a fogyasztás, ezt érzik a vállalkozások is, a kamatszint viszont csökken, de még mindig azon a szinten van, amikor nagyon meggondolja akár egy magánszemély is, hogy felvegye a fogyasztási kölcsönt, a lakáshitelt, vagy egy vállalkozó a vállalkozói hitelt" – mondta Perlusz László, és jelezte, hiába vannak a támogatott hitelek, a kamat sok esetben még mindig "a fájdalomküszöb fölött van". Öt százalék körüli hüvelykujjszabályként az a kamat, aminél már bátran vesz fel a lakosság hitelt, és úgy látják, hogy a kisvállalkozásoknál is nagyjából ez az öt százalék az, amikor már megindul a hitelezés, és vállalható szinten van a kamatköltség.

A gazdasági növekedésről azt mondta, fontosak a külföldi működőtőke-beruházások, például a távol-keleti tőkebefektetések egyre nagyobb részét adják a magyarországi gazdaságnak, ezek tudják húzni a növekedést, de jelezte, arra vigyázni kell, hogy ez a magyar vállalkozói szektorral harmonizálva történjen meg. A magyar vállalkozók be tudjanak kapcsolódni a beszállítói programokba, a külföldi működő tőke ne a saját beszállítói hálózatára támaszkodjon, hanem a magyar beszállítókra, és a munkaerőpiacon a magyar munkaerőre támaszkodjon, ne pedig külföldi munkaerőre. A VOSZ főtitkára szerint a magyar cégek elég felkészültek ahhoz, hogy beszállítók legyenek, és

"semmivel sem rosszabb a magyar munkaerő, mint a külföldi munkaerő".

Az építőiparban szerinte az jelenti a gondot a korábbi csúcsok után, hogy a kormányzat a költségvetés helyzete miatt visszafogta az állami beruházásokat, a magyar építőiparnak pedig a legnagyobb megrendelője a magyar állam, ráadásul a magas kamatszint miatt a lakossági beruházások is visszaestek. A két hatás miatt nagyon nehéz helyzetben volt tavaly az építőipar, és az idei év sem lesz könnyű. Az otthonfelújítási program adhat jelentős lökést az építőiparnak, de nem fogja tudni pótolni az elhalasztott állami beruházásokat, viszont egy lehetőség, főleg a kisebb cégeknek, kisebb magyarországi építőipari cégeknek, hogy talpon maradjanak.

A munkaerőhiányról Perlusz László azt mondta, feszes a munkaerőpiac továbbra is, a vendégmunkások alkalmazását pedig szakmai kérdésnek tekintik. Azt például szakmaiatlan kijelentésnek tartják, hogy azért hoznak be cégek külföldi munkavállalókat, mert olcsóbbak a magyarnál, ugyanis minden költséggel együtt jóval többe kerülnek, mint a magyar munkavállaló, így nem ők szorítják le a bérszínvonalat. A főtitkár szerint összességében néhány tízezer emberről van szó, öt százalék alatt van a külföldi munkavállalók aránya, ezért nem tud problémát okozni a magyar gazdaságban, viszont fontos puffert jelentenek a vendégmunkások. "A munkaerő-kölcsönzőknek ez egy fontos üzleti szolgáltatása, hogy átmenetileg, néhány évre biztosítják a munkaerőt, és ez nem rengeti meg a munkaerőpiacot" – jelentette ki.

Azt is kiemelte, hogy a külföldiek sokszor keményebben dolgoznak, és kevesebb szabadságot szeretnének, mert "ők nem azért jönnek ide, hogy nyaraljanak, hanem azért, hogy dolgozzanak. Itt legyenek néhány évig, és megalapozzák az otthon maradott családjuknak a további életét. Tehát értelemszerűen ők jobban koncentrálnak a munkára, és többet is szeretnének dolgozni, mint amennyit egy magyar munkavállaló, aki már megalapozta valamilyen módon az életét."

A hazai munkaerő munkakultúrájáról azt mondta, nő az életszínvonal Magyarországon, gyarapodnak az emberek, és ezzel az elvárásaik is nagyobbak, a szabadidőnek megnő az értéke. "Ez egy érthető folyamat, ezt meg kell értsék a vállalkozók is, és úgy kell alakítsák a munkahelyeiket, hogy megfeleljenek a mostani munkavállalói elvárásoknak" – hangsúlyozta Perlusz László, és úgy látja, vannak is jó példák, például a távmunka lehetősége ilyen, ezt a digitalizáció egyre több munkakörben lehetővé teszi.

A munkavállalók képzésében is jelentős előrelépést lát a főtitkár, a kormány által indított programok eredményeit már tapasztalják az Euroskills versenyeken. A keresletvezérelt szakképzésban szerinte fontos lépéseket értek el, de még mindig nem működik úgy, ahogy, mondjuk, Németországban vagy Svájcban, de jónak tartja az irányt és látja a fejlődést.

Perlusz László beszélt a gazdaságpolitika kiszámíthatóságáról is, úgy fogalmazott, "annál nincs rosszabb, hogy ha a szabályozók egy éven belül változnak". Az elmúlt időszakban kényszerűségből változtatott a szabályokon év közben is, és ilyenkor a vállalkozó átírja az üzleti tervét, és megpróbál túlélni. "Ha nagyobb vállalkozásról van szó, amely hosszabb távon gondolkodik, 5-10-20 évben, annak van tartaléka, és azt mondja, hogy amíg lát fényt az alagút végén, addig kitart, de egy kisebb vállalkozó bedobja a törölközőt" – mondta annak példájaként, hogy

"nincs rosszabb a változékonyságnál és a kiszámíthatatlanságnál".

Minimálbér-tárgyalásokról úgy vélekedett, hogy a minimálbérben meg kell állapodni november végéig, mert az is megborítja az üzleti terveket, ha ezzel nem tudnak a vállalkozók biztosan kalkulálni. Előfordult, hogy a döntés átcsúszott januárra, és az jelentős gondot okozott. "Meg kell állapodjunk november végéig, és január elsejével legyen új minimálbér és garantált bérminimum, ami egy évig fix" – jelentette ki, de hozzátette, jelenleg még nem ezzel foglalkoznak, hanem az európai minimálbér-direktívának az átültetésével, amely 2027. január 1-jétől lesz hatályban, és szeptemberben kezdődik a konkrét tárgyalássorozat arról, hogy jövőre milyen minimálbér és garantált bérminimum legyen. Emlékeztetett, hogy tavaly, egy recessziós évben a minimálbér és a garantált bérminimum 10, illetve 15 százalékkal nőtt, ami nagy megterhelést jelentett a vállalkozásoknak. Most már nem várható ilyen léptékű emelés, a főtitkár szerint el is kell kerülni, nehogy túlfűtsék a gazdaságot, mert minél jobban eltér a bérköltség a termelékenységtől vagy a bevételek növekedésétől, annál kevesebb vállalkozás tudja ezt vállalni.

Perlusz László úgy véli, hogy mindkét bértétel emelkedni fog, a minimálbér mindenképpen, de arra is felhívta a figyelmet, hogy középtávon nem biztos, hogy fennmarad ez a rendszer. A minimálbér mindenképpen marad, de a szakmunkás bérminimum vagy garantált bérminimum a magyar gazdaság vívmánya, máshol nincs Európában, és az európai uniós irányelv jó lehetőség az egységesítésre. Ez ellenérv pedig az, hogy ez egy hungarikum, nagyon fontos innováció, hogy megbecsüljük a szakképzettséget, ezért ezt fenn kell tartani.