Infostart.hu
eur:
388.5
usd:
336.56
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Concept photo of economic crisis, recession, financial reduction and failure.  (Note: The tiles are NOT Scrabble tiles. They are blank wooden tiles with Photoshopped generic letters. The Scrabble tiles font is different and have points at bottom right corner.)
Nyitókép: Getty Images/ Tuomas A. Lehtinen

Madár István: kedvezőnek tűnik az inflációs kép, de vannak elbizonytalanító tényezők

Valamikor a jövő év első felében érheti el a jegybanki 3 százalékos célt az inflációs, idén az év végén 4,5-5 százalék között lehet – mondta az InfoRádióban Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3 százalékkal csökkent – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal nőtt, a szolgáltatások 9,7 százalékkal drágultak, a háztartási energia 2,7 százalékkal olcsóbb lett, a járműüzemanyagok 3,2 százalékkal drágultak.

"Elsőre ez a 3,7 százalék kellemes meglepetés, hiszen előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a májusi 4 százalékról csak 3,9 százalékra mérséklődik az infláció" – emlékeztetett Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Mint fogalmazott, az elmúlt hónapokban már alapvetően javult az inflációs kép Magyarországon, bár a szolgáltatásoknál voltak nagyon látványosan túlzó mértékű, visszatekintő jellegű drágítások, de a többi területen teljesen eltűnt az árnyomás, ez pedig lejjebb szorította a várt inflációs pályát. Ezenkívül egyedi tényezők is segítették az infláció mérséklődését, ilyenek az idényáras élelmiszerek vagy az üzemanyagok árának alakulása.

"Összességében a kép kedvezőnek tűnik, ám ha egy kicsit a mélyére nézünk az inflációs adatnak, akkor azért látunk benne elbizonytalanító tényezőket is.

Továbbra is nagyon magas a szolgáltatási infláció, még gyorsult is éves alapon,

és ez bizony még az inflációt magasan tartja, és ha a maginflációs mutatót nézzük, akkor az utóbbi három hónap áralakulásának tendenciái inkább 6 százalékos inflációnak felelnek meg. Miközben a fő szám nagyon szépen alakul, azért a jegybank helyében nem feltétlenül lennénk nagyon nyugodtak, és nem mondhatnánk azt, hogy véget ért az infláció Magyarországon, és hamarosan árstabilitás lesz. Erre valószínűleg majd a jövő év elejéig kell várni" – mondta az elemző.

A következő hónapokban emelkedni fog az előrejelzések szerint az árindex, és ennek az az oka, hogy bár tavaly az év második felében nagyon magas volt a hivatalos inflációs mutató, de hónapról hónapra már nagyon alacsonyak voltak az áremelések, hiszen a recesszió, a háztartások fogyasztásának esése jellemezte ezt az időszakot, és teljesen eltűntek az áremelési szándékok a gazdaságból, és ez azt eredményezi, hogy most nagyon alacsony a bázis, ezért az a feltételezése az elemzői szakmának, hogy az év második felében gyorsulni fog az infláció.

Madár István arra is felhívta a figyelmet, hogy voltak olyan vélemények is, hogy decemberben akár a 6 százalékot is megközelítheti a mutató, de az elmúlt hónapok kedvező adatai inkább arra utalnak, hogy

akár 5 százalék alatt is lehet az év végi infláció.

"Ezzel a jegybanki 2-4 százalékos inflációs toleranciasávból ki fog emelkedni, de jóval kevésbé, mint azt korábban lehetett gondolni, és év végén is 4,5-5 százalék közötti infláció várható" – adott prognózist az elemző, de azt viszont hozzátette, hogy van több ismeretlen tényező, így például a hétfőn bejelentett kormányzati kiigazító lépések esetleges áremelési következményei.

"Bármennyire is még a szolgáltatásoknál és a maginflációs folyamatoknál nincsen árstabilitásra utaló kép, mégiscsak azt gondoljuk, hogy javulni fog az inflációs kép, és valamikor a jövő év első felében pedig akár a 3 százalékot is elérheti, ami a jegybank inflációs célja" – mondta Madár István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×