Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pexels.com

Lassít a kecskeméti Mercedes: háromról két műszakra áll át júliustól

Elbocsátás nem lesz, a két műszakos munkarend alatt a dolgozók egy része szak- és továbbképzéseken vesz részt.

Háromról két műszakra áll át júliustól a kecskeméti Mercedes-gyár – ezt a német konszern erősítette meg a hiros.hu kérdésére még kedden. Azt írták, hogy ez idő alatt a dolgozók egy része szak- és továbbképzéseken vesz részt, ezzel is felkészülve a jövőbeli modellek gyártására.

Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, aki január óta vezeti kecskeméti gyárat, a baon.hu-nak is beszélt a két műszakra való átállásról, amit azzal indokolt, hogy a termékkínálatukat teljesen át kell alakítani a most gyártott kompakt szegmens termékeiről az új MMA-platform modelljeire. Azt is elmondta,

már tavaly karácsonykor elkezdték a hosszabb leállásokat beiktatni a termelésbe, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a berendezések átalakításához.

A most nyáron induló két műszakos működés pedig szintén a tervezett átalakítási munkálatok miatt vezetik be.

Bühler a kérdést, hogy igazak-e a pletykák, miszerint a gyenge kereslet miatt állítják le a termelést, azzal hárította el, hogy most átmeneti szakaszban vannak. A jelenlegi modelljeik pedig fokozatosan a modellciklusuk végéhez közelednek.

Az évtized közepén indul az új MMA-platform (Mercedes-Benz Modular Architecture) modelljeinek gyártása, és nem sokkal később kiegészül az MB.EA-platform (Mercedes-Benz Electric Architecture) teljesen elektromos modelljeivel. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Stuttgartban állapodott meg a konszern vezetőségével, hogy a német cég több mint egymilliárd eurót fektet a kecskeméti gyár bővítésébe.

A Mercedes azt ígéri, hogy a két műszakos munkarend alatt a dolgozók egy része szak- és továbbképzéseken vesz részt, ezzel is felkészülve az átállásra, azaz az új, jövőbeli modellek gyártására a kecskeméti gyárban. Az átállás nincs közvetlen hatással az álláshelyek számára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×