eur:
396.52
usd:
370.97
bux:
0
2024. június 28. péntek Irén, Levente
Nyitókép: Pixabay

A MOL újból beperelte a horvát kormányt

A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron - írta a 24sata című horvát napilap internetes kiadásában szombaton.

A 2022-es és 2023-as energiaválság alatt a horvát kormány a gáz árát először 41 euróban határozta meg megawattóránként (MWh), majd később 47 euróra emelte. A MOL szerint a kormány jogellenesen hozott ilyen döntést, hogy támogassa a hazai ügyfeleket, és ezzel gazdasági kárt okozott a vállalatnak - írta a lap, megjegyezve, hogy érdekes módon a választottbírósági eljárást nem az INA kezdeményezte, hanem a Mol Nyrt-t., amely az INA többségi tulajdonosa.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona. Miután a megjelent a cikk,

a Mol rövid közleményben reagált, amelyben megerősítette a hírt, de részletekbe nem bocsátkozott.

Mol-közeli forrásra hivatkozva a lap azt írta: az elmúlt másfél évben a Mol többször felvette a kapcsolatot a horvát kormány illetékeseivel, és készen állt békés megoldás találni mindkét fél számára. Davor Filipovi akkori gazdasági miniszter azonban nem volt hajlandó tárgyalni, ezért a Molnak nem volt más választása, mint nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezni - közölte a lap. Hozzátette: a választottbírósági eljárás értékét még nem hozták nyilvánosságra, de nem hivatalosan források szerint "tízmillió euróról" van szó. Tekintettel arra, hogy a gáz ára ekkor meghaladta a 200 eurót megawattóránként, ez lehet az eddigi legmagasabb értékű arbitrázs - hangsúlyozták.

A Mol úgy értékelte: a kormány arra kényszerítette az INA-t, hogy a piaci ár töredékéért adjon el gázt a HEP-nek, így a gázpolitikája költségeit az INA-ra, közvetve pedig a Molra hárította. A Mol szerint erre nem volt szükség, mert Horvátországban piaci áron volt kapható a gáz, ezért az intézkedés jogellenes és túlzó volt - idézte a lap a forrást.

Az intézkedés miatt az Európai Bizottság is figyelmeztette Zágrábot, de Filipovic kifejtette, hogy a döntés jogszerű és észszerű volt, amit meg kellett hozni.

Az ellátási zavarok miatt több városi gázszolgáltató mondta fel a szerződéseket, és az állampolgárokat az úgynevezett garantált szállítók felé irányította - mondta akkor a miniszter, megjegyezve, hogy az intézkedés nélkül 120 ezer fogyasztó maradt volna gáz nélkül, és emellett olcsóbb gázt tudtak így biztosítani a kórházaknak, óvodának, önkormányzatoknak és más közintézményeknek is.

A mostanival együtt ez a negyedik választottbírósági eljárás Horvátország és az INA magyar többségi tulajdonosa között, kettőt Horvátország már elveszített - szögezte le a lap.

A Mol két éve nyerte meg a 2013 végén indított nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen, amelyet a horvátországi befektetéseinek védelmében indított az ICSID-nél, azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz.

A horvát álláspont szerint ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Zágráb ezt követően 2022 februárjában kezdeményezte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál a 2016-ban az UNCITRAL által a Mol és Horvátország közötti ügyben kihirdetett ítélet felülvizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmét Horvátország a horvát Legfelsőbb Bíróság 2021-es elmarasztaló ítéletére alapozta.

2022 júliusában az ICSID az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítette a választottbíróság. A washingtoni ICSID eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanú kihallgatását és több tízezer oldal iratanyag megvizsgálását követően az ítélet egyhangú bírói szavazással született. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést is megítélt.

A Mol tavaly is kezdeményezett egy választottbírósági eljárást,

amelyről szintén a 24sata számolt be hét hónappal ezelőtt, és amely szerint a Mol 34,35 millió eurót követel a horvát államtól, amiért az 2011 és 2015 között megemelte a szénhidrogén kitermelés díját, és így közvetve kárt okozott a vállalatnak. A kártérítési keresetet a Mol az ICSID-hez nyújtotta be, de a bíróság illetéktelennek nyilvánította magát. Az olajvállalatnak három hónapja volt új eljárás indítására, és ezt meg is tette az ENSZ genfi nemzetközi választottbíróságán. A MOL meg van győződve arról, hogy ezt a választottbírósági eljárást is meg fogja nyerni - közölte a lap.

Címlapról ajánljuk
A tagországok vezetői Ursula von der Leyen mandátumának meghosszabbítását javasolják

A tagországok vezetői Ursula von der Leyen mandátumának meghosszabbítását javasolják

Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnököt választották meg. Kaja Kallas észt miniszterelnököt pedig az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz.

A jelenlegi információk alapján nincs magyar áldozata a szlovákiai balesetnek

A jelenlegi információk alapján nincs magyar áldozata vagy sérültje a csütörtöki szlovákiai vonatbalesetnek – közölte Paczolay Máté, a külgazdasági és külügyminisztérium szóvivője. A dél-szlovákiai Érsekújvárhoz közeli vasúti átkelőnél tegnap délután autóbusszal ütközött össze egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben a legfrissebb információk szerint hét ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölte a szlovák mentőszolgálat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Alulmaradt Joe Biden az elnökjelölti vitán, megy a találgatás a lecseréléséről

Alulmaradt Joe Biden az elnökjelölti vitán, megy a találgatás a lecseréléséről

Magyar idő szerint péntek hajnalban rendezték az idei amerikai elnökválasztási kampány első vitáját, amelyen a republikánus Donald Trump a tőle vártnál összeszedettebbnek bizonyult, bár a túlzásokkal operáló exelnök a tényekkel továbbra is hadilábon állt. Eközben a hivatalban lévő demokratának, Joe Bidennek nem igazán sikerült dinamikus és energikus teljesítményt nyújtania. A moderátorok kérdéseit gyakran figyelmen kívül hagyó, személyes támadásokkal tarkított csörte után több amerikai médium is arról ír, hogy a Demokrata Párton eluralkodott a pánik a 81 éves elnök szereplése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×