eur:
411.4
usd:
395
bux:
79388.74
2024. november 22. péntek Cecília
driving a car
Nyitókép: Bim/Getty Images

Júliustól jön a kötelező fekete doboz a kocsiban – szakértő mondja el, mire lesz jó

Nem hangot, hanem egészen mást rögzít a mostantól az EU-ban vehető új autókban kötelező EDR, nem leszünk tehát lehallgatva a volán mögött. De akkor mi az értelme, ha valaminek a bizonyítására akarják használni? És miért nem elég a menetrögzítő kamera? Krepsz Zoltán, Az Autó főszerkesztő-helyettese válaszol.

Júliustól az autókban is bevezeti a feketedoboz használatát az Európai Unió. Az újítás értelmében e nélkül már nem is lehet regisztrálni új autókat.

Krepsz Zoltán, Az Autó szaklap főszerkesztő-helyettese az InfoRádióban elsőként azt tisztázta, mit keres egy ilyen eszköz a kocsiban, amellyel eddig csak a repülők vagy egyes hajók voltak felszerelve.

"Az autókban lévő fekete doboz – angol rövidítése szerint EDR – tulajdonképpen egy eseményrögzítő készülék. Ez külön nem vesz fel hangot úgy, mint a pilótafülkében a repülőgépeknél, az utastéri beszélgetést nem rögzíti. Ez egy olyan eszköz, amit alapesetben a légzsák vagy az övfeszítő vezérlése hoz működésbe, és a baleset előtti és utáni pillanatokat rögzíti, a legfontosabb olyan adatokat, amelyeket egy baleseti vizsgálatnál fel lehet használni, és amivel konkrétan lehet tisztázni bizonyos eseményeket" – magyarázta az autós szakértő.

Hogy ez mennyivel hordoz több információt egy menetrögzítő kameránál, amelyet már így is sokan használnak, és amelyből szintén sok minden rekonstruálható egy balesetnél, arról azt mondta: sokkal többet.

"Itt pontosan az autók paramétereinek rögzítése a lényeg. Egy menetkamera nagyon sokat segít abban, hogy bizonyos szituációkat, amelyeket a kamera fel tud venni, tisztázhassunk helyzeteket, például akár egy jobbkéz-szabály meg nem adásából bekövetkező balesetet egy ilyen kamera egyértelművé tud tenni. Viszont a kamera nem tud rögzíteni olyan adatokat, amelyek például az autó GPS-koordinátáit mutatják, a gáz- vagy a menetpedál állását, a sebességet, az időt, a különböző vezető-segédrendszerek működését. Pontosan azokra az adatokra van szükség – megjegyzem ugyanúgy, mint a repülőgépeknél –, amiket nem tudnak a tanúk, az autó utasai, az autó vezetői elmondani a balesetnél" – ecsetelte Krepsz Zoltán.

A folyamat már 2019-ben elindult, akkor született EU-rendelet arról, hogy több más kötelező kiegészítő mellett be kell az autóba majd építeni az EDR-t is. A rendelet 2022-ben hatályba lépett, azóta az új és az újonnan fejlesztett autóknak már része. Ami most történik, hogy

az Európai Unió területén belül regisztrált, vagyis eladható autókba be kell kerülni ennek a készüléknek.

"Személyautókról van szó, a vezetővel együtt kilenc személyt szállító mikrobuszokról, pickupokról és bizonyos haszonjárművekről, amelyek 3,5 tonna össztömeg alattiak, a nehézgépjárművekre egy külön szabályozás tér majd ki később. Vagyis tulajdonképpen a közlekedő gépjárművek 90-95 százalékába bekerülnének ezek a készülékek" – tette világossá.

Arról is beszélt, hogy az eseményrögzítő készülék nem kommunikál vezeték nélkül semmilyen más eszközzel.

"Nagyon sokan félnek attól, hogy meg lehet bírságolni majd őket egy elkövetett szabálysértésért, mert akkor egy közvetített adattal gyakorlatilag bárhol le lehet ellenőrizni, hogy az autóban mi hogyan működött, és akár egy sebességtúllépést is meg lehet büntetni, de nem kommunikál ez az egység, és innentől kezdve már a jogalkotókon múlik az, hogy hogyan lehet majd ezeket az adatokat kinyerni a készülékekből. Én hallottam olyat, hogy ha valaki megpiszkálja ezt a készüléket, akkor a műszaki vizsga nem lesz érvényes az autóra. Meglátjuk, mi fog ebből kisülni" – mondta Krepsz Zoltán, és hozzátette, nem lehet megfigyelni vele embereket, nem lehet profilozni sem.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×