Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
29 July 2022, Bavaria, Rosenheim: A pump nozzle is stuck in the filler neck of a car at a gas station.  Anyone who wants to save money at the gas station while on vacation abroad will have to part with old rituals this summer. After all, filling up on the other side of the border is no longer as profitable as it used to be, and in some cases has become a minus business. Photo: Uwe Lein/dpa (Photo by Uwe Lein/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Uwe Lein/picture alliance via Getty Images

Megvannak a friss üzemanyagárak, bele kell húzniuk a hazai benzinkutaknak

Másodjára hozta nyilvánosságra a KSH, mennyivel drágább Magyarországon az üzemanyag, mint a régiós országokban.

Ahogy azt korábban bejelentették, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken fél 9-kor nyilvánosságra hozta a kísérleti üzemanyagár-statisztikáját.

Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján:

  • Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 648, míg a régiós országokban 623 forint volt. A magyarországi átlagár 4,0 százalékkal, azaz 25 forinttal volt magasabb a régiós átlagértéknél. A szomszédos országokban az átlagár 638 forint volt, a magyar ár ezt 1,6%-kal, azaz 10 forinttal haladta meg.
  • A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 649 forint volt, ami 27 forinttal, 4,3 százalékkal haladta meg a régiós 622 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 638 forint volt a dízel átlagára, amit a magyar adat 1,7 százalékkal, azaz 11 forinttal múlta felül.

A 95-ös benzin magyarországi átlagára 8 forinttal nőtt az előző heti adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is emelkedett, 3 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára szintén 3 forinttal nőtt.

A gázolaj magyarországi átlagára 5 forinttal csökkent egy hét alatt. A régiós átlagár kisebb mértékben, de szintén csökkent, 1 forinttal. A szomszédos országokban a dízel átlagára stagnált az előző héthez képest.

A legfrissebb adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára. Szerbiában és Csehországban nőtt a legnagyobb mértékben a benzin ára, 11 és 7 forinttal. Ezzel szemben Lengyelországban 5 forinttal csökkent az átlagár az előző heti adatokhoz képest. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 10 százalékkal, míg Bulgáriában több mint 10 százalékkal maradt el a magyar ártól.

A dízelolaj esetében Ausztria és Szerbia heti átlagára meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában az átlagár több mint 10 százalékkal kisebb volt a magyar dízel üzemanyag átlagárához képest. Szlovéniában és Csehországban nőtt a dízel ára, 2 és 1 forinttal, míg a többi régiós országban csökkent az előző héthez képest. Magyarország után a második legnagyobb csökkenést Lengyelországban tapasztalhatták a fogyasztók, ahol 4 forinttal csökkent a dízelüzemanyag ára.

"Annak érdekében, hogy a korábbi megállapodás érvényre jusson, a kormány felszólítja az üzemanyag-kereskedőket, hogy csökkentsék a régiós átlag szintjére a benzin és gázolaj árát. Erre két hetük van. Ha ez nem következik be, a kabinet lépni fog" – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A jelenlegi adatok szerint 25, illetve 27 forinttal kellene csökkenteniük a kereskedőknek az árakat a hazai benzinkutakon.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×