Bár a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította idei globális növekedési várakozását, a világ egészére jelzett 3,2 százalékos bővülés nem ad okot az optimizmusra, mondta az InfoRádiónak a Kopint-Tárki ügyvezető igazgatója. Nagy Katalin kiemelte, a nem túl robusztus növekedés mellett ugyanis sok a lefelé mutató kockázat. Az egyik ilyen, hogy nagyon lassan növekszik a fejlett országok gazdasága.

A jelentés 1,7 százalékos növekedéssel számol a fejlett gazdaságok szempontjából, és 4,2 százalékos növekedéssel a feltörekvő országokéból - mondta Nagy Katalin, hozzátéve, hogy

a fejlett országok esetén ez a növekedési ütem a továbbiakban sem fog jelentősen gyorsulni, a feltörekvő gazdaságoknál viszont enyhe lassulás tapasztalható.

Ennek hátterében a kínai gazdaság lassulása áll.

Az ügyvezető igazgató elmondta, a dezinfláció már elindult, de a kamatkörnyezet még mindig magas, a jegybankok pedig csak óvatosan lazítanak. Az ugyanakkor Európa minden országában megfigyelhető, hogy az elszenvedett reáljövedelem-csökkenést a munkavállalók kompenzálni akarják, és mindenhol erős a bérnyomás, vagyis van utánpótlása az inflációnak. Az IMF friss jelentésében azt is megállapította, hogy a gazdaság lassulása miatt növekedhet a szakadék a gazdagabb és a szegényebb országok között, illetve az egyes országokon belül is mélyülhetnek a társadalmi különbségek.

A szakember úgy véli, mindez könnyen elképzelhető, hiszen a feltörekvő országokban nagyobb tömegben élnek szegényebb rétegek, és ha a fejlett gazdaságok felvevőpiaci kapacitása csökken, akkor a szegényebb országok helyzete is nehezebbé válik.

Úgy véli, a másik probléma, hogy

nem csupán az országok leszakadása, hanem a szegényebb rétegek országon belüli leszakadása is megfigyelhető lesz.

Például Németországban rendszeresen jelenik meg a szegények helyzetéről szóló jelentés, ami szintén azt mutatja, hogy növekszik a leszakadó jövedelemmel rendelkezők aránya.

Az IMF idén az Egyesült Államokban 2,7, Kínában 4,6, Németországban 0,2, a teljes euróövezetben pedig 0,8 százalékos növekedést vár. Jövőre a magyar gazdaság szempontjából meghatározó német GDP viszont már 1,3 százalékkal bővülhet a Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint.

Varga Mihály: a magyar gazdaság visszatér a növekedéshez

Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet - közölte keddi Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter.

A Nemzetközi Valutaalapra (IMF) forrásként hivatkozó mellékelt grafikon szerint a nemzetközi pénzintézet 3,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2025-re Magyarországon. Az Európai Unió 27 tagországa közül ennél gyorsabb, 3,5-4,0 százalékos növekedést az IMF csak három országban, Máltán, Romániában és Lengyelországban vár.