Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Financial bubble illustration with Hungarian national flag
Nyitókép: SEAN GLADWELL/Getty Images

Csiki Gergely: az új hiánycélon felül is lehet költségvetési elcsúszás, lehetnek még intézkedések

675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását jelentette be a kormány csütörtökön, ez azonban nem lesz teljesen elegendő az 1000-1100 milliárd forintra tehető idei költségvetési elcsúszás befoltozásához - mondta az InfoRádióban a Portfolio elemzője.

A kormány 2025-re és 2026-ra ütemez át idénre tervezett beruházásokat 675 milliárd forint értékben, ez derült ki a Kormányinfón csütörtökön. Ez részben segít az idei költségvetési elcsúszáson - mondta az InfoRádióban Csiki Gergely, a Portfolio elemzője.

"A kormány egyrészt úgy segít saját magán, hogy felülvizsgálta a költségvetési hiánycélt, és 4,5 százalékra emelte azt, de ezen felül kell még egyenlegjavító intézkedéseket végrehajtania. A 4,5 százalék felett is van ugyanis egy nagyjából 1000-1100 milliárd forintos költségvetési elcsúszás a jelenlegi számításaink szerint. Ennek a nagy részét kezeli most a kormány halasztási vagy átütemezési intézkedése.

Az a kérdés, hogy a második félévben lesz-e újabb lépés, vagy a kormány olyan javulásban bízik, hogy ne kelljen pótlólagos intézkedéseket hoznia év közben"

- mutatott rá Csiki Gergely.

Hozzátette: például az uniós források beérkezése a pénzforgalmi egyenleget fogja javítani, és az EU felé elszámolt összegnek a költségvetési hiány tekintetében nincs olyan nagy jelentősége. Azonban a finanszírozási igényen javíthat, és erre elmondása szerint szükség is van. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint az állam ugyanis részben épp a reptérvásárlás - nagy részének - finanszírozása miatt van kiköltekezésben.

"Vannak felfelé és lefelé mutató kockázatok a költségvetés egyenlegére nézve. Itt elsősorban a növekedés számít. A kormány új, 2,5 százalékos GDP-növekedési prognózisa a korábbinál sokkal megalapozottabbnak tűnik, de erre vonatkozóan is vannak kockázatok. Kérdés, hogy ez az új, egyébként sokkal stabilabb és megalapozottabb lábakon álló makropálya kitart-e egész évben" - fogalmazott Csiki Gergely. Hozzátette: az, hogy a kormány lemondott a 4 százalékos növekedési céljáról, fontos fordulat, és azt mutatja, hogy felismerte a valós helyzetet.

Az elemző szerint az idei költségvetési egyensúly korrekciójához szükséges 1000-1100 milliárd forint összehozható lesz, logikusnak tűnik számára, hogy az év második felében ennek elérésére további intézkedésekre kerüljön sor. Varga Mihály is említette, hogy van még lehetőség további beruházáshalasztásokra, ugyanis 2000 milliárd forint fölött terveztek ilyen típusú állami projekteket az idei költségvetésben.

"A másik kézenfekvő lehetőségre az elmúlt évek tapasztalatai mutatnak rá:

a kormány előszeretettel nyúl azokhoz a szektorokhoz, ágazatokhoz, ahol extrabevételeket, profitot lát, és ezeknél különadó-növelést eszközöl,

így teremtve a költségvetésnek plusz bevételt és ezáltal plusz finanszírozást az állam számára" - mondta Csiki Gergely. Az elemző idén is egy hasonló intézkedésre számít, vagy pedig arra, hogy a kormány a második félévben megelégszik egy 700 milliárd forint körüli költségvetési kiigazítással és egy ezáltal teljesíthető, 5 százalék alatti költségvetési hiánnyal, hogy elkerüljön egy újabb "növekedési áldozatot".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×