Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
Autós tankol a Mol gyáli töltőállomásán 2020. január 1-jén. A kormány döntése értelmében január 1-jétől emelkedik a biológiai eredetű összetevők bekeverendő aránya az üzemanyagokban, az intézkedéssel Magyarország is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. A régi típusú autót használóknak célszerű ellenőrizni, hogy lehet-e kocsijukba az új üzemanyagból tankolni.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Grád Ottó a miniszteri egyeztetésről: az árak konkrét befolyásolása nem lehet cél

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter behívatta a magyar üzemanyagpiac legfontosabb szereplőit az ismét emelkedő benzinárak miatt.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Nagy Márton minap bejelentette, hogy a hét második felére egyeztetésre behívatta a minisztériumába hazai üzemanyagpiac legfontosabb szereplőit – a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) képviselőjét, miután a hazai benzinárak meghaladják a régiós középmezőny árait.

„Volt egy megegyezésük a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, illetve ennek tagjaival, köztük a Mollal is, hogy a régiós középmezőnyben kell maradnia a hazai üzemanyagáraknak. Ám most úgy látják, hogy elcsúszás történt” – indokolta döntését a tárcavezető, hozzátéve: „Fel fogom hívni a figyelmüket ennek betartására. A további lépés majd ennek a beszélgetésnek a következménye lesz.”

A nemzetgazdasági miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzemanyagárak nem csak az uráli típusú olajárakat követik le, hanem „van benne profittartalom és sok más elem. Amikor tárgyalunk, akkor ezeket a tényezőket – többek között a profitmarzsokat – vizsgáljuk, hogy indokolt-e, és ezek más szomszédos országokban hogyan alakulnak” – fogalmazott Nagy Márton – egy témában tartott – keddi sajtótájékoztatóján.

Amiről nem esett szó

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Economx érdeklődésére először pontosította a sajtóban megjelent beszámolókat, ugyanis azt már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban is kijelentette, hogy az üzemanyagár-kérdésében időről időre egyeztet a legnagyobb hazai olajvállalattal, a Mollal, illetve a legnagyobb üzemanyag-forgalmazó vállalatokat tömörítő szakmai szervezettel, a MÁSZ-szal. Az eddigi egyeztetéseken is részt vettek, és ennek a gyakorlatnak megfelelően most is így lesz.

A korábbi egyeztetéseken Nagy Márton azt mondta, hogy maradjanak, és/vagy kerüljenek a hazai üzemanyagárak abba a régiós középmezőnybeli sávba, amelyekben korábban általánosságban voltak – mondta a gazdasági lapnak a főtitkár, megjegyezve: az üzemanyagárak országonként egymáshoz viszonyítva is változhatnak. Függhet az árfolyamtól, a beszerzési lehetőségektől, az adózási szabályoktól is, és ennek következtében tapasztalhatunk elmozdulást az árszintek esetében a régiós középmezőnyhöz képest. De más, kevésbé publikus információ is árbefolyásoló tényező lehet.

„A szövetség a megbeszélések során ugyanakkor kinyilvánította, a maga részéről mindet elkövet annak érdekében, hogy a piaci lehetőségek figyelembevételével igyekezzen a korábbi évek átlagos szintjére hozni és azon tartani a hazai üzemanyagárakat” – hangsúlyozta Grád Ottó, aki azt is közölte, hogy

a miniszter által is hivatkozott megállapodásban nem szerepelt konkrétum a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatban.

Meglátása szerint a miniszteri egyeztetéseken nem lehet cél az árak konkrét befolyásolása, csak a piaci folyamatok áttekintésére, a lehetőségek megvitatására kerülhet sor. Adómódosításra javaslatokat a szakma nem kíván tenni, de azoknak a direkt és indirekt adóknak a számbevételére mindenféleképpen sor kerülhet, amik aktuálisan felmerülnek az üzemanyagok kiskereskedelmi árának kialakítása során – magyarázta Grád Ottó. „Ez a bázisa az áraknak, és csak utána jön az egyéb árképző, mint például az alapanyagár.”

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×