Az Spar azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megszegi az uniós jogot, és felszólította Brüsszelt, hogy avatkozzon be a működését érintő "pusztító" hatások enyhítése érdekében - írja a londoni Financial Times nyomán a portfolio.hu. A cégcsoport azt állította, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által 2022-ben bevezetett különadó („extraprofitadó”) diszkriminatív volt, és számos uniós jogszabályt sértett, többek között az áruk szabad mozgásával kapcsolatosakat.

A Spar kifogásolja a különadót, illetve azt is, hogy a magyar kormány árstopot vezetett be egy sor élelmiszerre. Utóbbi intézkedés miatt egyébként a boltoknak több terméket is alacsonyabb áron kellett értékesíteni, mint amennyiért beszerezték azokat. A Spar kifogásolja, hogy egyes intézkedések még úgy is érvényben maradtak, hogy az infláció jelentősen csökkent.

Az áruházlánc azt közölte, hogy a szóban forgó intézkedések egyértelműen összeegyeztethetetlenek az uniós joggal és mintegy 90 millió euróval növelték a Spar költségeit. Így 2023-ban majdnem 50 millió eurós veszteséget okoztak a cégnek.

A Financial Times cikke szerint Orbán Viktor már régóta a külföldi vállalatokat okolja a magasabb élelmiszerárakért és tavaly azt állította, hogy azok „az indokoltnál jobban megemelték az árakat”. A Portfolio szerint az áremelkedésért nem a kiskereskedelmet kell okolni, hanem sokkal inkább az alapanyagok drágulását és az élelmiszeripar hatékonytalanságát, versenyképtelenségét. Mindezt tetézi a forint árfolyamgyengülése, ami miatt megdrágultak az importált termékek.

A portál emlékeztet rá, hogy a kormány által bevezetett rendszer szerint a kiskereskedőknek egy 20 termékkategóriából álló listáról - többek között hal, baromfi, tojás és kávé - legalább egy terméket az előző 30 nap átlagárához képest 10 százalékos kedvezménnyel kell kínálniuk. Ez a kötelező akciók rendszere. Viszont a Spar úgy látja, hogy a kormány intézkedései felborítják a kereslet és a kínálat egyensúlyát a mezőgazdasági és élelmiszerpiacon, diszkriminatív módon lehetővé teszik a kis, független kiskereskedők és a franchise-hálózat tagjai számára, hogy elkerüljék az ilyen veszteségeket.

A londoni Financial Times még megjegyzi - írja a portfolio.hu - , hogy Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta többször folyamodott unortodox adóztatáshoz, és korábban a pénzügyi szolgáltatások, az energiaipar és a távközlés ágazatát vette célba.