Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye szintén nem változott – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2023-ban a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.

"Elsősorban az ipar gyenge teljesítménye volt az, ami lehúzta a gazdaság teljesítményét, az ipar havi adataiból is láthattuk már, hogy valószínűleg az exportpiacaink szűkülése miatt tovább tart a lejtmenete" – mondta az InfoRádióban Madár István. A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője szerint emellett rosszul teljesített az építőipar is, míg a szolgáltatások közül a kereskedelem, vendéglátás területe volt az, amelyik szintén zsugorodott az előző negyedévhez képest. Ezért úgy véli, hogy a magyar gazdaságot az lassította, hogy az ipar nagyon kedvezőtlen nemzetközi környezetben kénytelen működni, míg az építőipar és a szolgáltató szektor elsősorban a hazai lakossági kereslet szűkössége miatt szenved.

"Ezek voltak azok a területek, ahol visszaesés volt, és aztán volt néhány, főleg szolgáltató szektorbeli ágazat, amelyik ellensúlyozni tudta ezt a hatást, és ezek, illetve a mezőgazdaság 2022-es aszályos évhez képesti jobb teljesítménye az, amelyik összességében kikavarta ezt a nullás GDP-indexet, ami természetesen alapvetően elkeserítő, hiszen a harmadik negyedévben már úgy tűnt, hogy beindul a magyar gazdaság és elkezd növekedni.

Úgy tűnik, hogy az energiaválságból való kikapaszkodásunk egy lassabb folyamat annál, mint amit korábban remélhettünk"

– jelentette ki Madár István.

Az idei év első negyedévének kilátásairól úgy vélekedett az elemző, hogy még kevés friss adat van nemzetközi és hazai viszonylatban is, de egyelőre nem lát olyan jelet, amely arra utalna, hogy az európai gazdaság "föltámadna", inkább továbbra is a recesszióközeli állapot jellemző, ami az ipar kilátásait rövid távon egyáltalán nem javítja. Madár István szerint inkább abban lehet bízni, hogy a belső környezet javul a kamatcsökkenés miatt, és az érdemi reálbér-növekedés is élénkítheti a lakossági fogyasztást, de szerinte fontos lenne, hogy a lakossági bizalom is növekedjen, és ne megtakarítás legyen a jövedelemnövekedésből.

"Az a nagy tét, hogy az első negyedévben be tud-e indulni rendesen a növekedés.

Ha a negyedik negyedév után az első negyedév sem hoz érdemi növekedést, akkor a két százalék körüli éves átlagos idei GDP-növekedésre jóval nagyobb esély mutatkozik,

mint a kormányzat által remélt négy százalékra, ami persze még mindig jobb, mint a tavalyi recesszió, de azért nyilván ennél jobbat remélt a kormány és jobbat remél még most is, de ehhez azért valaminek érdemben változnia kellene, hiszen egyelőre nem túl támogató az a környezet, amelyik a magyar gazdaságot körbeveszi" – magyarázta a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.