2023 IV. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest.

• Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a máshová nem sorolt gép és gépi berendezés gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, illetve a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése ágazatok fékezték leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,0 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,3 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 5,0, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5, a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott.

A bruttó hazai termék 2023. IV. negyedévi, változatlan volumenéhez pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal) – olvasható. Az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a bruttó hazai termék volumenét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás járult hozzá pozitívan a GDP alakulásához.

• A háztartások tényleges fogyasztása 1,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal nőtt. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportbontást tekintve a féltartós és a nem tartós termékek esetében csökkent, 2,1, illetve 0,3%-kal, míg a szolgáltatások körében és a tartós termékeknél emelkedett, 0,9, illetve 1,5 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,6 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 3,8 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,8 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal gyarapodott.

• A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 3,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyleteknél csökkent a fejlesztések volumene, míg a szállítás, raktározás esetén stagnált.
  A bruttó felhalmozás 13,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
  A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 4,1 százalékkal kisebb lett.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 809 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9,0 százalék) csökkent, mint az exporté (4,7 százalék). A külkereskedelem 80%-át kitevő áruforgalomban a behozatal 10,4 százalékkal zuhant a kivitel 6,6 százalékos csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 3,0 százalékkal, míg importja 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2023 IV. negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege3 összességében és 0,1 százalékponttal a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás negatívan, 4,2 százalékponttal befolyásolta azt – írja második becslésében a KSH.

2023 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján: a gazdaság teljesítménye nem változott. A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 4,2, a szolgáltatásoké 1,5 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 1,6, az iparé pedig 1,9 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,8, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,9 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 0,7%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében visszaesett (2,0 és 2,3 százalékkal).

2023-ban az előző évhez képest – az első becslés szerint – a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9 százalékkal csökkent. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,7 százalékkal csökkent.

A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett. A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1,0 százalékponttal mérsékelte.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7 százalékkal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.

A hazai fogyasztási kiadások volumene 2,4 százalékkal csökkent. Tartósság szerinti csoportbontásban a tartós termékek esetén 1,6 százalékkal emelkedett, míg a többi csoportnál csökkent a kiadások volumene: a nem tartós termékeknél 6,0, a féltartós termékeknél 2,3 és a szolgáltatások körében 0,1 százalékkal.