Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) üzleti fórumán az InterContinental Budapest Hotelben 2024. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton: az EU rossz válaszokat ad

Az Európai Uniónak részt kell vennie az az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti állami támogatási versenyben – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában zajló konferencián.

A miniszter nyilatkozatáról a tárca közleményben tájékoztatott.

Mint írták, az Antalyában 2021-óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről. Nagy Márton a tanácskozásnak a globális kereskedelem kihívásait elemző paneljén mondott beszédet.

A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.

„Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén – mint például az elektromos autók, 5G, robotika, mesterséges intelligencia –, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül” – idézték a közleményben a minisztert.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve az Európai Uniónak is részt kell vennie az állami támogatási versenyben. Vagyis

a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania

– tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az Egyesült Államok és Kína a következő öt évben a GDP-jük több mint 20-25 százalékát költi majd a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz. Ebben a helyzetben, ha az EU a gazdaság támogatása helyett, a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti – vélekedett.

Hangsúlyozta: Magyarországnak az a célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. A kormány munkájának, a többi között a keleti nyitás politikájának köszönhetően, Magyarország már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD, az unióban elsőként Magyarországon kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal – sorolta.

Nagy Márton kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a konferencián a miniszter.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×