Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Traditional Tower block residential apartments and homes in Budaors, Hungary. Homes look clean, well kept and painted colourfully. Great example of ex communist style buildings made to look attractive and well lived in.
Nyitókép: Getty Images/ Craig Hastings

Trónfosztás történt a budapesti albérletpiacon – itt vannak a legfrissebb árak

A fővárosban többé nem az V. kerületben bérelhetünk legdrágábban lakást, de vannak kerületek, ahol ennek a feléért is kivehetünk egy albérletet.

Már novemberben is látható volt az ingatlan.com lakbérindex adatai alapján, hogy a korábbi dinamikus albérletár-növekedés után stagnálásnak indultak a bérleti díjak – nyilatkozott az InfoRádióban Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondta, decemberben országosan 0,2, Budapesten viszont 0,7 százalékkal csökkentek az átlagos albérletárak.

Januárban viszont új lendületet kapott az albérletpiac, nemcsak a kínálat nőtt éves összevetésben 15 százalékkal, hanem a fővárosi bérleti díjak átlaga is elérte a negyedmillió forintot. Kiemelte, ez mindenképpen azt jelzi, hogy a korábbi kifulladásnak vége, legalább is ami az árakat illeti, és

az infláció okozta keresetnövekedés újabb lehetőséget teremtett a tulajdonosoknak, hogy átárazzák a piacra kerülő kiadó lakásaikat.

Vidéken a nagyvárosok egyrészt egyetemvárosként, másrészt ipari beruházási központként is funkcionálnak, így nem meglepő, hogy Budapest után a legdrágább bérleti díjakkal Debrecen, Győr és Székesfehérvár rendelkezik.

A fővárosi negyedmilliós átlagos havi bérleti díj után Debrecen a következő a sorban 200 ezer forintos átlaggal, de Győr sem marad el sokkal, ahol átlagosan havi 190 ezer forintot kell fizetni havonta egy-egy kiadó lakásért. Szegeden az átlag 140 ezer forint, viszont valószínűleg ez a város fog a piacon leginkább fölértékelődni az oda költöző elektromosautó-gyár miatt.

A budapesti kerületeknél "trónfosztás" történt, egy évvel ezelőtt még az V. kerület és a belváros dominált átlagos havi 350 ezer forintos bérleti díjával.

Most viszont ugyanezzel az árfekvéssel a II. kerület vette át a vezetést, az V. kerületben pedig valamelyest csökkentek az árak, körülbelül 10 százalékkal, 320 ezer forintra.

Balogh László elmondta, a II., V. és I. kerületek a maguk 300 ezer forint feletti átlagukkal meglehetősen drágának számítanak, összevetve a X., XX. és XXI. kerületekkel, ahol ennek szinte a feléért, 160-180 ezer forintért is lehet bérelni. Leszögezte, mindez azt mutatja, hogy mindenki találhat a fővárosban a pénztárcájának megfelelő lokációt, mindössze az elhelyezkedésben kell kompromisszumot kötni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×