Az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő döntéseket - közölte a washingtoni Fehér Ház pénteken.

A Joe Biden elnök aláírásával megjelent közlemény szerint a felfüggesztés ideje alatt az amerikai kormányzat áttekinti a cseppfolyósított földgáz exportjának hatásait az energiaárakra, az amerikai energiabiztonságra és a környezetre. Az elnöki közlemény az új LNG engedélyekre vonatkozó szünetet egyben azzal magyarázza, hogy a klímaválság a mai idők egzisztenciális fenyegetése.

A közleményben Joe Biden azt hangoztatta, hogy az eddig tett lépéseken túl továbbiakra van szükség a klímaváltozás kezelése érdekében.

Jennifer Granholm energiaügyi miniszter a döntéssel kapcsolatban újságírók előtt pénteken úgy nyilatkozott, hogy

a felfüggesztés érinti a függőben lévő exportkérelmeket olyan országokkal, amelyekkel nincs szabadkereskedelmi megállapodás.

A Fehér Ház klímapolitikai tanácsadója pénteken az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján a cseppfolyósított földgáz-szállításokat érintő döntés részleteivel kapcsolatban elmondta, hogy

új LNG-létesítmények engedélyezésére vonatkozó felfüggesztésről van szó,

ami megduplázná a jelenlegi szállítási kapacitást, és ennek hatásaira vonatkozik a kormányzati felülvizsgálat.

Európa erős partnere

Ali Zaid az európai cseppfolyósított földgáz-szállításokkal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a jelenlegi és kivitelezés alatt álló szállítási kapacitások révén képes arra, hogy szövetségeseinek erős partnere legyen.

Európa energiaszükségletére vonatkozóan azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború után kialakult energiaválság idején az Egyesült Államok és Európa partnerségre lépett, amelynek keretében szállítási célokat tűzött ki. Ezeket a szállítási mennyiségeket, 2022-ben és 2023-ban is rendre túlteljesítették - tette hozzá és megállapította, hogy 2022-ben a tervezett 37 milliárd köbméter helyett 56 milliárd köbméter cseppfolyós földgázt szállított az Egyesült Államok Európának, míg 2023-ban az előzetes megállapodásban szereplő 50 milliárd helyett 65 milliárdot.

A felfüggesztésről szóló döntés hátterével kapcsolatban hozzátette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy az évszázad közepére, azaz 2050-re nettó zéró kibocsátással működtesse gazdaságát, és 2030-ra félúton járjon ennek megvalósításában. Ennek részeként az Egyesült Államokban a fejlett nukleáris technológiák reneszánszát lehet látni - tette hozzá a Fehér Ház klímapolitikai tanácsadója.