eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Close up image of assorted gold ingots and gold coins. Getty Images
Nyitókép: Anthony Bradshaw/Getty Images

Irigylésre méltó aranykészlettel rendelkezik az MNB

Magyarországnál csak Ausztriának és Romániának van több aranya.

A világ legnagyobb aranytartalékával, 8133 tonnával viszont az Egyesült Államok rendelkezik - írja a vg.hu. Németország a második 3352,6 tonnával, míg a harmadik Olaszország 2451,8 tonnával. A dél-európai országot Franciaország (2436,9 tonna), Oroszország (2332,7 tonna) és Kína követi 2191,5 tonnával. Svájc 1040 tonnával a hetedik, míg Japán közel 846 tonnával a nyolcadik a listán. India 800,8 tonnával a kilencedik helyet szerezte meg.

Kelet-Európát, a Balkánt és Közép-Európát egybevéve Oroszország birtokolja a legtöbb nemesfémet, az eurázsiai országot Törökország követi mintegy 479 tonnával. Lengyelország a harmadik 333,7 tonnával, Ausztria a negyedik közel 280 tonnával. Nyugati szomszédunkat Görögország (114,3 tonna), Románia (103,6 tonna) és Magyarország (94,5 tonna) követi. Hazánk tehát Ausztria és Románia kivételével az összes szomszédját előzi aranytartalék terén.

Tavaly a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben, 78 tonnával, Kína növelte a készletét.

Lengyelország 56 tonnát vásárolt, Csehország tartaléka 5,5 tonnával nőtt a vizsgált időszakban. A legnagyobb eladónak Kazahsztán számított 4,15 tonnával. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy 2023 második negyedévében Törökország eladott 132 tonnát, majd a nyáron 39,2 tonnát vásárolt. Ezeket a mozgásokat leszámítva a legtöbb központi bank inkább szinten tartotta a készletét.

Az aranytartalék az állam (pontosabban: a központi bank) által megvásárolt és rúdformátumban létező – így a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól független – nemesfémtartalék. Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország csak annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi aranytartalékkal bírt. Mára azonban ez a funkciója megszűnt.

Utoljára, 1971-ben az Egyesült Államok szüntette meg a dollár aranyra válthatóságát.

A Magyar Nemzeti Bank az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB, az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárása után.

A rendszerváltás idején a jegybank akkori vezetésének döntésével Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről. Az év októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×