A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–kazah csúcstalálkozót követően arról tájékoztatott, hogy az ülés kiemelt napirendi pontja volt az energetikai együttműködés, ugyanis az elmúlt évek globális politikai, gazdasági és biztonsági válságai rendkívül megnehezítették az ellátás garantálását egész Európában.

„Mi, magyarok, ebből a szempontból jól állunk, mert nem politikai, hanem fizikai valóságbeli kérdésként tekintünk az energiaellátás biztonságára, így ahogy eddig, a jövőben is garantálni tudjuk Magyarország biztonságos energiaellátását” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a diverzifikáció rendkívül fontos lesz a jövőben is, a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít annak, hogy hazánk több forrásból tudjon energiaforrásokat vásárolni. „Ez esetünkben nem azt jelenti, hogy le akarunk cserélni egy már meglévő forrást egy másikra, hanem azt, hogy minél több forrásból tudjunk energiahordozókat vásárolni” – mutatott rá.

Szijjártó Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy Kazahsztán a következő időszakban lényeges forrása lehet a diverzifikációnak, a közép-ázsiai ország szerepe nőni fog mind a kőolaj-, mind a földgázszállítás terén.„Már az idei évben rekordmennyiségű kőolajat vásárolunk Kazahsztánból, ami vegyesen szárazföldi, csővezetékes és tengeri szállítással érkezik Magyarországra” – jelentette be.

Beszámolt arról is, hogy idén mintegy 630 ezer tonnányi kazah kőolaj érkezik hazánkba, ami azért lehetséges, mert a kormány korábban kiharcolta azt Brüsszelben, hogy a szankciók ne érintsék a kaszpi-tengeri térség kőolajkitermelését. „Gondoljunk csak bele, hogy milyen hatása lett volna annak, ha nem tudjuk kiküzdeni ezt a kivételt. Akkor hiába gyakorolnak nyomást ránk Brüsszelből, hiába a diverzifikáció a legtöbbet mondott szó Európában, az energiabiztonság tekintetében nem tudtunk volna egy újabb forrást bevetni” – mondta.

A miniszter nagy sikernek nevezte, hogy a Mol kazah és kínai partnereivel tizenöt év felkészülési munka után még az idei év vége előtt, decemberben megkezdi a Karpovszkij földgázmező kitermelését Kazahsztánban.

Közölte, a magyar vállalatra a termelés felfutásával körülbelül százmillió köbméternyi kitermelés jut majd évente, amelynek feldolgozását követően döntést lehet hozni értékesítéséről.

„Az a tény, hogy magyar tulajdon is van a Kazahsztánban kitermelendő földgázmezőben, a következő években szintén erősíti az energiabiztonságunkat”

– vélekedett.

„A kőolaj és földgáz terén történő együttműködés aláhúzza a stratégia jelentőségét a magyar–kazah kapcsolatoknak, hiszen ma nagyon kevés stratégiaibb terület van annál, minthogy hozzájárulunk egymás energiaellátásának biztonságához” – összegzett.

Varga Mihály: sok területen erősödik az együttműködés

Magyarország arra törekszik, hogy politikai, biztonsági, gazdasági, energetikai, vízügyi, mezőgazdasági és oktatási együttműködésben is erősítse kapcsolatait Kazahsztánnal - emelte ki Varga Mihály Jerulan Zsamaubajev kazah kollégájával folytatott megbeszélését követően Asztanában.

A magyar tárcavezető - aki a Magyar-Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, az Országgyűlés Magyar-Kazah Baráti Csoportjának elnöke, valamint a Magyar-Kazah Stratégiai Tanács társelnöke is egyben - elmondta: Kazahsztán a legfontosabb kereskedelmi partnerünk Közép-Ázsiában.

Kazahsztán a világ 9. legnagyobb országa, amely a közép-ázsiai régióban vezető szerepre törekszik.

2022-ben Kazahsztán volt Magyarország 47. kereskedelmi partnere, az idei év első hét hónapjában a kétoldalú áruforgalmunk 77 százalékkal erősödött, elérve a 450 millió dollárt - hívta fel rá a figyelmet a tárcavezető.

Ismertetése szerint Magyarország legfőbb exportterülete a gyógyszeripar, de a zöldgazdaság, a vízipar, a mezőgazdaság, az energetika és az egészségipar terén látunk még további lehetőségeket az együttműködésre. A tárcavezető kijelentette: az elmúlt évek együttműködései Közép-Ázsiával azt mutatják, hogy kapcsolataink nem csak az energiabiztonság erősítésére épülnek.