Infostart.hu
eur:
379.71
usd:
322.15
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Multi Program nemzetközi zárókonferenciáján a Budapest Marriott Hotelben 2023. március 29-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Nagy Márton vendégmunkások érkezéséről szólt

A gazdaságfejlesztési miniszter lapcikkben írt arról, hogy milyen területeken folytatódhat a "szuverenitást erősítő nemzeti tulajdonszerzés".

Cikket írt az Indexre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, ebben arról fejti ki gondolatait, hogy miként éri el Magyarország 2030-ra az uniós fejlettség 90 százalékát, illetve feltárja az ehhez szükséges terv 10 pontjának részleteit.

"Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb, őszi regionális előrejelzése szerint az egész közép-európai és balti régióban jövőre a magyar gazdaság növekedhet a leggyorsabban, becslésük szerint 2,8 százalékkal. Bár a magyar kormány várakozásai ennél is pozitívabbak, az mindenképp biztató, hogy már a külföldi elemzők is látják azt, amit mi: a szankciós válság és az EU látszatintézkedései miatt stagnáló Európában a magyar gazdaság a szükséges növekedésbarát intézkedéseknek köszönhetően újból a régió éllovasává válhat" - szögezte le Nagy Márton.

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság erejének jele, hogy

  • magas a foglalkoztatottság és alacsony a munkanélküliség
  • a fejlett világban a legnagyobb mértékű (5 százalék) a családtámogatás
  • 2022-ben a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb
  • a külföldi közvetlentőke-befektetések aránya is a legerősebbek közt van
  • a beérkező külföldi tőke sokféle és leginkább a jövőt alkotó iparágakban, diverzifikált szerkezetben jelenik meg hazánkban, mára már nem függünk az egyetlen fő beruházótól, Németországtól
  • Kína jelentős befektetőként jelent meg Magyarországon (1-ről 9 százalékra növelve részesedését)
  • GDP-arányos termékexportunk dobogós az unióban
  • Európát nézve a lakosság kezében lévő bruttó államadósság arányát és a nettó külső adósság szintjét ismerve egyaránt nagyon jól állunk. Előbbiben legelsők vagyunk, utóbbi esetében pedig előzzük Belgiumot, Ausztriát, Franciaországot vagy éppen Finnországot
  • a magánszektor eladósodottsága nálunk sokkal alacsonyabb, mint az államé
  • 2021-re a hazai hitelintézeti szektor saját tőke arányos jövedelmezősége (RoE) a második legmagasabb volt az unióban és 2022-ben is bennmaradt a legjobb tíz között

A jövőről is szólt.

"Megnyugtató, hogy minden rosszindulatú politikai híresztelés ellenére (...) az új munkavállalók túlnyomó többsége az országban rendelkezésre áll. Ám fel kell készülnünk arra, hogy azokon a nemzetgazdasági területeken, de kizárólag csak abban az esetben, ahol és amikor már nem biztosítható elegendő magyar munkaerő, és fennáll a veszélye annak, hogy emiatt a gazdasági növekedés forrását biztosító beruházások maradnának el, úgy azt jól szabályozott módon és szigorúan ellenőrzött keretek között

vendégmunkásokkal egészítsük ki."

Áram is szükséges az új időszámításban, mivel az igény másfélszeresére nő 2030-ra, de úgy látja, még exportőrök is leszünk áramból.

A digitális átállás viszont "egyhelyben toporog", "radikális változásokra van szükség".

"Már az is nagy ugrás lenne, ha minden vállalat saját honlappal vagy közösségi média jelenléttel rendelkezne."

A külföldi beruházóktól azt kéri, hogy működjenek együtt a hazai egyetemekkel, tudományos parkokkal –

"nem mindegy, hogy rajtunk, vagy velünk nevetnek, gazdagodnak a külföldi befektetőink".

Ellensúlyozná közben "a szigorú monetáris politikát", ami "a jövőbeli versenyképességet ölheti meg".

Kinevezne továbbá az e-autózás és a hadiipar mellett egy harmadik "magyar high-tech húzóiparágat".

Fontosnak nevezte "a külföldi tőke által vezérelt kritikus fontosságú iparágakban tovább növelni a hazai tulajdonszerzést".

"A biztosítási, a telekommunikációs, a kereskedelmi, a légiközlekedési és az építőanyag-gyártási szektorok alapvetően határozzák meg egy ország gazdaságának működési kereteit. Magyarországon azt látjuk, hogy ezeken a területeken mégis a külföldi érdekek érvényesülnek. Ezekben a szektorokban a hazai tulajdon arányának erősítésével a javuló gazdasági pozíciók mellett – a profitegyenleg javításával – szuverenitásunk erősödése is előmozdítható lenne" - fogalmazott.

Elengedhetetlennek látja, hogy GDP-arányos államadósságunkat 2030-ra 50 százalék közelébe csökkentsük, és el kell érni, hogy a költségvetési hiányunk az évtized végére közelebb legyen a nulla, mint a három százalékhoz.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×