Infostart.hu
eur:
387.74
usd:
330.28
bux:
109364.55
2025. december 18. csütörtök Auguszta
robot, technology, future, futuristic, business, laser, laserbeam, nuclear, high tech, cyber, cyber technology, data, artificial intelligence, 3D, metal, blue background, studio, science, sci fi, hand, gesture, robotic, tech, illustration, innovation, shiny, chrome, silver, wires, concept, creative
Nyitókép: Paper Boat Creative/Getty Images

"A magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít" - közölte Csák János

A magyar felsőoktatási intézmények presztízsét is emeli, hogy az elmúlt napokban Nobel-díjjal elismert tudósaink itthoni egyetemeken végeztek - mondta Csák János szerdán a TV2 Mokka című műsorában. Elmondta azt is: a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít.

A hétfőn orvosi-élettani Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) diplomázott, jelenleg az SZTE kutatóprofesszora is, a kedden fizikai Nobel-díjban részesült Krausz Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett - mondta.

"Dolgozunk azon, hogy minél több olyan tudóst bevonjunk magyarországi kutatásokba, akik emelik egyetemeink és kutatóintézeteink presztízsét" - fogalmazott a kulturális és innovációs miniszter.

Kifejtette, a magyar állam Krausz Ferenc kutatásaira 20 milliárd forintot fordít egy hatéves szerződés keretében.

Csák János felidézte, hogy Krausz Ferenc és tudóstársai a 2000-es évek elején végezték el a most fizikai Nobel-díjjal elismert kísérleteket, azóta az eredményeknek számos alkalmazása lett. Hozzátette: a tudományos közösségben egyre nagyobb hatást gyakorolnak mindazon eszközök, amelyeket később mások használnak.

"Amikor a legrangosabb tudományos elismerés odaítéléséről döntenek, az illetékesek azt is figyelembe veszik, milyen végső hatása van egy felfedezésnek. Ahogy Karikó Katalin felfedezése a Covid elleni vakcina mellett a rák gyógyításában jelent óriási előrelépést, Krausz Ferencéknek a lézerfizikában az atommagon belüli elektron- és más részecskemozgásokat vizsgáló és követő technológiája az anyagtudománytól az élettudományokig nagyon sok helyen használható" - fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: mindkét, magyar közreműködéssel született felfedezés az emberiség haladását segíti elő, ahogy azt legfontosabb felételként Alfred Nobel, a díj alapítója annak idején megfogalmazta.

"A magyar kormány 2019-ben létrehozott egy hatéves szerződést a Krausz Ferenc által igazgatott német Max Planck Kvantumoptikai Intézettel, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetemmel (Ludwig-Maximilians-Universität), ahol a professzor úr a Kísérleti Fizika Tanszék vezetője. Olyan diagnosztikai eszközt akarunk közösen létrehozni, amellyel a sejtjeinkben, vérünkben lévő elektronok és különböző részecskék vizsgálatából előrejelezhetők betegségek, köztük a rák. Krausz Ferenc ennek a gépnek a fejlesztésén is dolgozik Magyarországon, amelyet itthon fogunk gyártani, ezért szán a magyar állam 20 milliárd forintot a kutatásaira" - fejtette ki Csák János.

A miniszter hangsúlyozta: egy ilyen eszköz kifejlesztésével, a betegségek előrejelzésével, ezáltal az életmódváltással óriási megtakarítást lehet elérni a hazai egészségügyben.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Kiderült az igazság az ukrán árudömpingről: bajba kerülhetnek a magyar termelők

Kiderült az igazság az ukrán árudömpingről: bajba kerülhetnek a magyar termelők

Az időjárási szélsőségek és a járványok mellett az ukrán árudömping, a piaci ingadozások és a vámháborúk is bőven okoztak álmatlan éjszakákat a magyar termelőknek idén. Amint az az Alapvetés podcast Portfolio Agrárszektor 2025 konferenciáról jelentkező különkiadásában elhangzik, az Európán kívülről érkező árunál olyan helyzet állt elő, mintha egy domboldalon futballoznánk, ahol az ellenfél lefelé támad, nekünk pedig mindig felfelé futva kellene támadni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×