Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru News alapítója szerint az éves nyugdíjas infláció magasabb lehet az általános inflációnál idén, valahol 18,7-19,2 százalék körül. Hozzátette: egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5 százalék, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet. Egyes nyugdíjas szervezetek 3,5-4 százalékos mértékkel számolnak.

A jogosultak kapnak majd 11 havi pótlólagos nyugdíjemelést visszamenőlegesen (első tíz hónap és a 13. havi nyugdíjra jutó emelés összege), egy összegben, valamint a novemberi nyugdíjukat már a magasabb összegben. Az átlagnyugdíjat kézhez kapó időskorú novemberben 96 ezer forintnyi egyszeri juttatásban részesülhet. Ha a novemberi emelés 4 százalék lesz, akkor az a költségvetésnek legalább 200-220 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthet.

Farkas András a Portfolio által közölt véleménycikkében azt írja, a jelenleg 208 500 forintos átlagnyugdíj összege 2,4 százalékos emelés esetén 213 500 forintra, míg 3,6 százalékos emelés esetén 216 ezer forintra nőne. A 11 havi különbözet 2,4 százalékos emelés esetén 55 ezer forint, 3,6 százalékos emelés esetén pedig 82 500 forint lenne.

A szakértő hozzáteszi: a 186 ezer forintos mediánnyugdíjra (amelynél egymillió nyugdíjas kevesebbet, egymillió pedig többet kap) vetítve alacsonyabbak ezek az összegek. Azok a nyugdíjasok pedig, akiknek az ellátása havi százezer forintnál is kisebb (több mint 200 ezer fő), Farkas András megfogalmazása szerint

„édeskeveset remélhetnek a pótlólagos nyugdíjemeléstől.”

A kétmillió nyugdíjas mellett félmillió egyéb ellátásban részesülő is jogosult a pótlólagos nyugdíjemelésre, így már ők is nagyon várják, mikor és hogyan dönt a kormány. A szakértő szerint a kiegészítő nyugdíjemeléssel nem zárul az olló a nyugdíjak és a nettó keresetek között. Miután a mindenkori nyugdíjmegállapítás előtti év országos nettó átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 és 2021 között minden évben jelentősen jobban járhatott az a nyugdíjigénylő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. A nyugdíjak relatív elértéktelenedése nem szűnt meg, sőt, az infláció csillapodásával az olló jövőre ismét erőteljesen kinyílhat, a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés és a jövő januári nyugdíjemelés ellenére is – véli Farkas András.

A szakértő szerint a méltányos nyugdíjemelés rendszerének le kell lassítania a nyugdíjas társadalom szétszakadását. Azt írja, „a nyugdíjemelés vegyes indexálásra épülő átgondolt átalakítása szükséges, de nem elégséges, mert a nyugdíjmegállapítási évjárat szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos szolidaritási korrekciót is be kell építeni az emelés majdani új eljárásrendjébe.”

Farkas András megjegyzi: az illetékesek által lefektetett paradigma szerint a nyugdíjakat a gazdaságpolitikai érdekek által meghatározott, a költségvetési törvényben hónapokkal előre rögzített inflációs becslés szerint kell emelni, és ennek az emelésnek a kompenzációjára csak utólag kerülhet sor, akkor is csak egy újabb becsült inflációs adatnak megfelelően.

„Mindez elsősorban nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja”

– teszi hozzá.

Mint írja, az inflációs emelés mértéke a januári elsődleges emelés és a korrekciós emelések esetében is kormányzati becslésre épül, illetve a nyugdíjasokra hárítja át a kockázatviselést, hiszen ők a nekik járó emelést hosszú hónapokra kamatmentesen „kölcsönadják az államnak”, az év utolsó négy hónapjára járó pótlólagos emelésről pedig részben vagy teljesen lemondanak.

Farkas András szerint ezt a megállapítást erősítik a tavalyi inflációs és nyugdíjemelési adatok is: a nyugdíjemelés három lépésben összesen 14 százalékos volt, miközben a nyugdíjas infláció éves mértéke átlépte a 15 százalékot. „A hiányzó 1,2 százalékpontot nem térítette meg az állam. Ez a veszély minden évben, így idén is fennáll, mindaddig, amíg a nyugdíjemelési eljárás érdemi reformjára nem kerül sor” – figyelmeztet a szakértő.