A hálózati csatlakozási kapacitások kiosztására tavaly bevezetett új eljárásrend most lezáruló első közzétételi eljárásának eredményei alapján az igényét jelző új erőmű- és tárolóberuházásoknak az induló adatokhoz képest a darabszámot és kapacitást tekintve is mintegy 40 százaléka csatlakozhat a hálózatra.

Az eredetileg összesen 4924 MW csatlakozási igényből a befektetők 2065 MW új kapacitást kötöttek le. A beruházások 60 százalékában ipari méretű naperőművek létesülhetnek összesen 1588 MW kapacitással az eredetileg benyújtott 3800 MW-nyi igényből, a fennmaradó hányad túlnyomó részét a kereskedelmi energiatárolók teszik ki - írta a Portfolio.

A lemorzsolódást a csatlakozási díjak okozták - ez különböző mértékű volt attól függően, hogy az egyes helyszíneken, illetve országosan milyen hálózatfejlesztések szükségesek a csatlakozás lehetővé tételéhez. Béres József, a Mavir átviteli vezérigazgató-helyettese a lapnak elmondta, hogy alapvetően a drága csatlakozási díjjal rendelkező telephelyekhez fűződő igények lettek visszamondva.

Az engedélyek alapján a csőben lévő további mintegy 4000 MW-nyi új kapacitás 2027 végéig teljes egészében csatlakozhat a hálózathoz,

majd a "jelentkezési" sorrendnek megfelelően 2028 végéig az ezek után, az új közzétételi eljárásban MGT-t kapott és elfogadott új erőművek is - emelte ki Lengyel Zsolt, a Mavir rendszerszintű tervezési osztályvezetője.

A jelentős új termelői kapacitás integrálásához viszont rendszert kell fejleszteni; nemcsak a közvetlen csatlakozást szükséges fizikailag biztosítani, hanem a teljes országos mögöttes hálózatban megvalósítandó közvetett beruházásokat is.