eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Napelemes menekülőutak - vigyázat, az egyik illegális!

Körülbelül 200 ezer háztartást érint a kormány közelmúltbeli döntése, mely szerint havi elszámolást vezet be számukra a jövő évtől a kormányzat.

Ez a fajta egyenlegrendezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlattal (éves szaldó) ellentétben a nyáron feleslegben megtermelt áramért cserébe nem lehet majd ugyanazon az áron télen megvenni az időszakosan jelentkező többlet igényt, hiszen az egyenleget havonta fogják meghatározni és kiegyenlíteni. A jelenlegi árakon számolva a nyári felesleget egy háztartás kilowattóránként körülbelül 5 forintért tudja eladni, télen viszont körülbelül 36 forintért kell megvennie a többlet szükségletét - emlékeztet a G7, amely csokorba szedte, milyen megoldások merültek fel a napelemező háztartásoknál.

(Azt egyelőre nem tudni, hogy az 5 és 36 forintos keretek megmaradnak-e jövőre, egyáltalán és mely fogyasztókra lesznek érvényesek.)

Lekapcsolás

Egyesek szerint az 5 forint annyira kevés, hogy felmerült bennük, inkább nyáron lekapcsolják a napelemes rendszereiket, miután elfogyasztják a háztartás számára szükséges energiát. A lap a közösségi médiában olvasott bejegyzések alapján azt írja: ezt a csoportot általában az is zavarja, hogy a milliós családi beruházással felszerelt napelem által termelt, majd 5 forintért eladott áramot az áramszolgáltató (jó esetben azonnal) el tudja adni annak, akinek az adott pillanatban éppen szüksége van rá, és

bár az áramot a szolgáltató is 5 forintért adja tovább, a rátett 31 forintos rendszerhasználati díjat a hálózat üzemeltetője megkapja.

(Érdekesség, hogy a 36 forinton belül korábban az áram aránya jóval nagyobb, a rendszerhasználati díj aránya pedig jóval kisebb volt.)

Ennek a megoldásnak nagy szépséghibája, hogy ettől még télen a szükséges többletáramot meg kell majd venni 36, vagy a rezsicsökkentett kvótán kívül 70 forintért, ez az összeg nem fog 5 forinttal csökkenni, ha nyáron nem adja el az áramát.

Tervezett plusz

Vannak, akik arra gondoltak, hogy nyárra plusz fogyasztást terveznek be, kézenfekvően légkondicionálást, hogy kijöjjön ezekben a hónapokban a szaldó nullára. Környezetvédelmi szempontból ez borzasztóan rossz irány, hiszen teljes mértékben ellene megy annak az alapelvnek, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia. Ezt egyébként a napelemesek döntő többsége is tudja, a sokk azonban jelenleg akkora, hogy a zöld célok háttérbe szorulnak.

Felmerült plusz fogyasztásként az elektromos autó vásárlása és használata: a napközben keletkező felesleget a háztartás betáplálja a közműhálózatba, majd éjszaka kiveszi onnan az áramot, azaz feltölti vele az autót - a hónap végén az egyenleg nulla lesz. Ám itt az a bökkenő, hogy bár nyáron bőven összejön a töltéshez szükséges mennyiség, ősz közepétől tavasz közepéig nem szokott lenni elegendő "felesleg". Igaz, a matek autómodell, fogyasztás és megtett kilométer függvényében még kijöhet jól (olcsóbb lehet az áramot megvenni, mint tankolni ugyanannyi kilométerre), de egy elektromos autót venni igencsak drága beruházás manapság.

Helló, gáz!

A kialakult helyzetben sok felhasználó azt tervezi, hogy ha nem építette le teljesen a gáz vagy egyéb rendszerét, akkor télen arra helyezi inkább a hangsúlyt, azaz beindítja a gázkazánt vagy a cserépkályhát. Ez megint csak szembemegy a zöld célokkal.

Akkumulátor

Akkor tartalékoljuk hát a fölös energiát - jöhet a következő, logikus ötlet, ám a G7 emlékeztet: a legtöbb esetben ez az a lépés, amely soha meg nem térülővé teszi a beruházást. Nagyon drágák az eszközök, és körülbelül 10 év alatt le is amortizálódnak, arról nem beszélve, hogy a telepített napelemes rendszerek elsöprő többsége ma olyan inverterrel (áramátalakítóval és elosztóval) szerelt, amely nem képes kezelni, rendszerbe illeszteni az akkumulátorokat. Ráadásul az inverter cseréje is drága mulatság, plusz újra kell miatta szerződni a szolgáltatóval, amivel 2024-től már havi szaldóba sem kerülhet a felhasználó, vagyis a még kedvezőtlenebb bruttó elszámolásba kerül át.

Fusi?

Milyen jó lenne a fölös áramot eladni a szomszédnak egy vezetéken, ám ez nem legális. Árammal kereskedni engedélyek nélkül nem lehet.

Bár 2022. januárjától magán- és jogi személyek hozhatnak létre úgynevezett energiaközösségeket a közös áramtermelésre, -vételre és -elosztásra, ám ez annyira macerás (például nonprofit gazdasági szervezetet vagy szövetkezetet kell létrehozniuk, amely koordinálja a működést), hogy ez a megoldás most kisebb települések vagy településrészek önállósodására lehet alkalmas, ahol van valamilyen nagyobb termelőkapacitás és az energiát megpróbálják saját megoldással elraktározni-elosztani.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×