Az MNB statisztikái azt mutatják, hogy az infláció és ezzel összefüggésben a reáljövedelmek csökkenése a készpénzhasználati szokásokra is hatással van. Az elsősorban megtakarítási célú nagyobb címletek iránti kereslet mérséklődik, a tranzakciós célú, kisebb bankjegy címletek iránti kereslet pedig nő. Ez azt jelenti, hogy a kisebb címletek gyorsabban kopnak, így azok élettartama is csökken. A bankjegyek élettartama címlettől függően 2-15 év lehet.

Június 30-án a forgalomban lévő bankjegyek értéke 7794 milliárd forint volt, mennyiségük pedig 647 millió darab. Ez az előző évhez képest 4,1 százalékos értékbeli és 2,6 százalékos mennyiségi csökkenést jelent. A legnagyobb csökkenést a 10 000 és 2000 forintos címletek szenvedték el, míg az 500 és 1000 forintosok állománya nőtt – írja az Index.

A jegybank adatai szerint az elmúlt években az 5 forintosok aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli. Az 5 forintosok bevonása nincs napirenden – közölte a lappal a jegybank, hozzátéve, hogy az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban és nem figyelhető meg az 1 és 2 forintosok bevonása előtt tapasztalt nagyarányú forgalomból történő kicsapódás, ezért sem indokolt a bevonása.

Új bankjegy- vagy érmecímletek bevezetése nincs napirenden

– felelte az Index azon kérdésére az MNB, hogy vannak-e konkrét tervek 30 ezer forintos vagy egyéb más bankjegy bevezetésére a közeljövőben. Nem érkeznek egyhamar nagyobb címletek, ugyanis a jegybank hatályos készpénzes stratégiájában a jelenlegi címletstruktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács. Ha új címlet jönne, az MNB egyébként minden csatornán szólna róla. A hamisítás ellen pedig olyan trükköket vetnek be, amitől még a legprofibb bűnözők is csak vakarják a fejüket – olvasható.

A jegybank mások mellett az is közölte, hogy jelenleg nincs hivatalos céldátum az euró magyarországi bevezetésére.