A friss rendelet módosítja az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló rendeletet, és ebben a Központi Statisztikai Hivatal által legutóbb közzétett fogyasztói árindexnek megfelelően valorizálja az adós azon bevételeire vonatkozó összeghatárokat, amely összeghatárok alatt az adós meghatározott bevételeit nem kell a csődvagyonába tartozónak tekinteni, az adós tehát ezen összegeket szabadon felhasználhatja – írja a Portfolio.

Mint azt hozzáteszik, a kormányrendelet ugyancsak módosítja a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló rendeletet, és ebben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett ingatlanár-, valamint a lakásbérleti díj változásokat veszi figyelembe.

A gazdasági lap emlékeztet, hogy a családi csődvédelemről szóló jogszabály 2015-ös elfogadása óta – Harrach Péter KDNP-s politikus akkori közlése alapján – több mint 2000 csődvédelmi eljárás indult 2021-ig. Akkor történt egy változtatás: addig az adós vagyonának 100 százalékát kellett elérnie a tartozásnak ahhoz, hogy a magáncsődöt igénybe vehesse, ezt akkor egy törvénymódosítás 80 százalékra csökkentette.

A lazítás ellenére úgy tűnik, azóta se sokkal többen éltek a lehetőséggel, legalábbis a belépők száma nem nagyon haladhatta meg az időközben kilépőkét, ugyanis a társadalmi egyeztetés hatástanulmányából kiderült: mintegy 2070 adóst és adóstársat, valamint ezek hozzátartozóit érinti a családi csődvédelem – jegyzik meg.

Mindeközben hiába van már három negyedéve recesszió Magyarországon, a munkaerőpiac továbbra is kifejezetten erős, ennek megfelelően a hiteleiket is rendben tudják törleszteni a magyarok. Az MNB friss adatai szerint a lakossági bankhitelek stabilan 1,5 százaléka számít 90 napon túl késedelmesnek; összehasonlításképp: ez a szám 15 százalék fölött volt tíz évvel ezelőtt.