Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az épületenergetikai követelményekkel összefüggő módosítását tartalmazó kormányrendelet, valamint az építési és közlekedési miniszter épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet a május 25-i Magyar Közlönyben jelent meg, és novembertől lényeges változásokat vezet be a vonatkozó szabályozásban.

A Portfolio összeszedte az energetikai tabúsítványra vonatkozó legfontosabb változásokat. Eszerint

• nemcsak az épület egészét, hanem az egyes épülettechnikai rendszereknek és az épületszerkezeti elemeknek az energiahatékonyságát is külön értékeli
• részletes, időszakokra bontott felújítási és korszerűsítési javaslatot is rögzít
• javaslatot ad a jelentős felújítás követelményszintjére és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére
• az összesített energetikai minőségük és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorolják kategóriákba
• megszűnik az energiafogyasztás mérésén alapuló tanúsítás lehetősége
• fotódokumentációt is tartalmaznia kell
• fel kell tüntetni, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít
• 10 helyett 5 évig érvényes
• eladásnál, bérbeadásnál be kell mutatni a vevőnek, de nem kell beírni a szerződésbe a tanúsítvány egyedi sorszámát (HET szám)

Ezenkívül az új épületekre vonatkozó közel nulla energiaigény követelményszintnél megszűnik a kötelező megújuló energia részaránya, helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határának előírása veszi át. A megújuló energiával a hulladékhőből/kapcsolt energiából származó (hatékony) távhő és távhűtés és a hővisszanyerős szellőzés is egyenértékű. A közel nulla energiaigényre vonatkozó előírás 100 kWh/m2/év helyett 76 kWh/m2/év lett, és jelentős felújítás vagy bővítés esetén a teljes épületnek meg kell felelnie az épülettechnikai előírásoknak.

A portál által megkérezett szakértő pozitívumként értékelte, hogy a tanúsítvány átláthatóbbá, felhasználóbarátabbá, és informatívabbá vált a tulajdonosok számára, és az is, ogy nemcsak az épület egészét, hanem az egyes épületszerkezeti elemek energiahatékonyságát is külön értékelik. Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa azt emelte ki, hogy a tanúsítvány részletes korszerűsítési javaslatokat is megfogalmaz: minden egyes épületszerlezetnél fel kell tüntetni, hogyan lenne érdemes felújítani, még a korszerűsítési intézkedések megfelelő műszaki sorrendjére is javaslatot fogalmaz meg az energetikus,.

A szakértő szeritn az is előremutató, hogy az új besorolás már nemcsak összesített energetikai minőségük, hanem szén-dioxid-kibocsátásuk alapján is kategóriákba sorolja az épületet, illetve az épületszerkezeti elemeket. Ez segíthet elmozdulni a fosszilis energiáktól való függetlenedés felé, ami a legtöbb hazai háztartás esetében a gázról való leválást jelenti.

Súlyos negatívumként értékelik ugyanakkor a Magyar Energiahatékonysági Intézetnél, hogy puhítottak azon a rendelkezésen, amely előírja, hogy mikor kötelező tanúsítványt készíteni. Habár benne maradt a rendeletben, hogy eladásnál, illetve bérbeadásnál az eladónak/bérbeadónak be kell mutatnia a tanúsítványt, de novembertől már nem kell az adásvételi vagy bérbeadási szerződésben feltüntetni a tanúsítvány HET számát (egyedi sorszámát), ami valószínűleg ahhoz fog vezetni, hogy összességében kevesebben csináltatnak majd tanúsítványt.

Részben pozitívum, hogy az ingatlanhirdetésekben kötelező lesz feltüntetni az energetikai tanúsítvány besorolását, de mivel az előíráshoz nem rendeltek kényszerítő intézkedést, így csak a hirdetőn múlik majd, hogy alkalmazza-e az új szabályozást.

Fontos még, hogy a változások hatályba lépése előtt (2023. november 1.) készített tanúsítványok csak a változást követő 60. napig használhatóak fel, vagyis jövőre mindenképpen újat kell csináltatni. Azt még nem tudni, hogy a részletesebb tanúsítvány magasabb költséget fog-e jelenteni a tulajdonosnak, építtetőnek, bérbeadónak, habár a rendelet szerint a tanúsításra elszámolható költség nem változik.