eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Emelt az Európai Központi Bank, évtizedek óta nem látott szinteken a kamatlábak

A döntés megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően

  • az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,00 százalékra,
  • az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,25 százalékra és
  • a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,50 százalékra emelkedik 2023. június 21-i hatállyal.

A hvg.hu megjegyzi: a refinanszírozási kamatláb 4 százalékos szintje a legmagasabb szint a 2008-as pénzügyi válság óta, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 22 éves csúcsra, 3,5 százalékra emelkedett.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, májusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció csökkenőben van, de a prognózis szerint túl sokáig túl magasan marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához.

A közlemény szerint a júniusi makrogazdasági prognózis alapján a szakértők arra számítanak, hogy

a teljes infláció 2023-ban átlagosan 5,4 százalék, 2024-ben 3,0 százalék, 2025-ben pedig 2,2 százalék lesz.

A szakértők az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózist különösen az idei és a jövő évre felfelé módosították, aminek hátterében a múltbeli felfelé irányuló meglepetések és a teherbíró munkaerőpiac kapcsán a dezinflációs folyamat sebességét érintő hatások állnak. Most arra számítanak, hogy a maginfláció 2023-ban eléri az 5,1 százalékot, mielőtt 2024-ben 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,3 százalékra esik. A szakértők kismértékben lefelé módosították az idei és a jövő évi gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Jelenleg 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×