„Véleményünk szerint nem volt jó ez a döntés, az álláspontunkat a minisztérium is ismeri, hiszen több egyeztetésen is részt vettünk, mielőtt ezt az intézkedést meghozták volna” – mondta az InfoRádióban a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára.

Pótsa Zsófia kijelentette, a gabonafeldolgozó-kiskereskedők érdekképviselete soha nem támogatott semmiféle piackorlátozó intézkedés, így az exportkorlátozást sem, amiről meglátásuk szerint be is igazolódott, hogy leginkább csak negatív hozadéka lett. A fentiekhez hasonlóan az importtilalmat sem támogatják, tiltakoznak ellene.

A szakember megfogalmazása szerint politikai döntés született, amivel nem igazán tudnak mit kezdeni. „Kommentálni, vagy véleményt mondani, tények mentén tudnunk.”

Kiemelte:

tény és való, hogy búzából elég lesz, de kukoricából nem termett meg az a mennyiség, ami a hazai ellátásra szükséges lenne.

Bár Magyarország jellemzően nettó exportőr gabonákból, az idén megtermett 2,8 millió tonna, rekord alacsony mennyiségű kukorica nem elégséges, hogy fedezze az ország szükségleteit – ismételte meg a főtitkár.

Hangsúlyozta: a gabonaszövetség által eddig feltárt hiányt mostanáig némileg kompenzálni lehetett ukrán importból, de ha többet nem hozunk be, akkor 5-700 ezer tonnányi mennyiség hiányozni fog. „Vagy az lesz a következménye, hogy tovább kell csökkenteni a felhasználást” – jegyezte meg.

Pótsa Zsófia arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a raktárak tele vannak, egyelőre nem fog kiütközni a probléma. Ha viszont az eddig megszokott 20-25 ezer tonnányi heti szállítások elmaradnak,

július-augusztusban már gondok jelentkezhetnek a piacon.

A gabonaszövetség meglátása szerint átmeneti intézkedésekre lett volna szükség, mert tanácstalanul állnak a határon olyan cégek, amelyek importtal foglalkoznak, takarmány- vagy egyéb felhasználók, mert nem tudják, hogyan, milyen veszteségekkel fognak kikeveredni a kialakult helyzetből. Pótsa Zsófia szerint a minimumelvárás az lett volna, hogy legyen egy átmenet, ami átfogóbban szabályozza a tranzitot is, azt, hogy mi lesz a sorsa mondjuk az úton lévő árunak.

A kormány érvei között szerepel, hogy az EU-ban a már meg nem engedett ukrajnai termelési gyakorlat miatt az előállított termékek jóval olcsóbbak, de adott esetben veszélyesek, károsak is lehetnek. Mindezt a gabonaszövetség nagyon összetett kérdésnek tekinti, nem vitatva azt, hogy vannak olyan hatóanyagok, amelyek az unióban már nem használhatók, és ez versenyképesség szempontjából problémás lehet a magyar vagy uniós termelők számára. Ebből adódóan elképzelhető, hogy Ukrajnában olcsóbban lehet előállítani, de az ukrán termelő nem is kap támogatást – jegyezte meg.

A szakember szerint másik oldalon pedig a kereskedők és feldolgozók állnak, akik legális úton importáltak eddig az országba, tételesen vizsgálták őket, vagyis nem érkezhetett olyan áru, amely nem megfelelő minőségű. "Persze kivételek vannak, de még az agrárminiszter közleményében is az szerepelt, hogy a több héten át tartó munka során három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát a szakemberek, és ugyancsak három minta mutatott pozitív eredményt a GMO-vizsgálatot követően” – mutatott rá a főtitkár, aki szerint ilyen mennyiségre nem lehet azt mondani, hogy mérgezi az állatokat vagy a lakosságot.

Azzal kapcsolatban, hogy keresik-e a kormányzatot Pótsa Zsófia megismételte: a gabonaszövetség korábban már megosztotta az aggodalmait. Érthetőnek nevezet, hogy az intézkedéssel a termelőket akarták segíteni, amivel nincs is semmi probléma, csak szerinte eközben

szem előtt tévesztették a kereskedők, állattartók és fogyasztók érdekeit.