Hortay Olivér szerint a nagy olajkitermelő országokat alighanem több tényező együttesen terelte a kínálatszűkítő döntés irányába. Az egyik, hogy az elmúlt hetekben a bankcsődöktől való félelem növekedése lefelé hajtotta a keresleti várakozásokat, ami miatt 80 dollár alá csökkent a Brent típusú nyersolaj jegyzése, miközben nemrégiben az egyik OPEC-tag még úgy nyilatkozott, hogy a 85-90 dolláros ár az, ami számukra még „komfortos” – magyarázta a szakértő.

A Századvég Konjunktúrakutató munkatársa szerint szintén fontos hajtóerőt jelenthet az is, hogy az Egyesült Államok jelezte, kizárja a legnagyobb exportőrnek számító Szaúd-Arábiát a készletei töltéséből mindaddig, amíg a közel-keleti ország nem adja olcsóbban a nyersolaját.

Az OPEC+ vasárnapi bejelentése nyomán, miszerint csaknem 1,2 millió hordóval csökken a csoport napi kitermelése, a pénteki 79 dolláros Brent-árfolyam hétfő reggel már 85 dollár környékén nyitott, és azóta is ez az árszint a jellemző. A nagy nemzetközi elemzőházak ennek megfelelően módosították az előrejelzéseiket, tipikusan 85-90 dolláros tartós nyersolajárat várva, de akad olyan is, amely arra számít, hogy ennél is drágább lehet a nyersolaj, különösen a második félévben. Hortay Olivér jelezte, a döntést megelőzően a nyersolajpiac stabilnak volt mondható, most azonban már egyre többen azt valószínűsítik, hogy a hónapok előrehaladtával – a kínai igények növekedése mellett – enyhén deficitessé válhat, ami megint csak egy árfelhajtó hatással párosulhat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője abból a szempontból is aggályosnak nevezte a fejleményeket, hogy azok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok és az OPEC közötti konfliktus eszkalálódik.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy csak idő kérdése, és saját bőrünkön is megérezzük a negatív hatásokat, hiszen a globális nyersanyagárak a magyarországi üzemanyagárakra is hatással vannak. A döntés nyomán ráadásul azzal kapcsolatban is erősödött a félelem, hogy a nyersolajárak emelkedése tovább fokozza majd az inflációs nyomást, abba az irányba terelgetve a nyugati világ jegybankjait, hogy tartósan magas kamatkörnyezetet tartsanak fenn – tette hozzá Hortay Olivér. Megjegyezte: a piac múlt héten átlagosan 38 százalék esélyt jósolt annak, hogy a Fed emelni fogja az alapkamatot a soron következő ülésén, most viszont már 60 százalékot. A magas alapkamatok viszont lassíthatják a gazdaságot és drágíthatják a finanszírozást – fűzte hozzá.