eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Csökkenés a német autóiparban, de kell-e aggódni? Itt a válasz

A német autóiparban már megindult a gyártási munkahelyek számának csökkenése (dezindusztrializáció), de ez az ifo gazdaságkutató intézet honlapján pénteken publikált tanulmány szerint nem feltétlenül jelenti az ágazat jelentőségének csökkenését a nemzetközi versenyben.

A szövetségi munkaügyi hivatal (Budesagentur für Arbeit, BA) adatai szerint az autóiparban 2013 óta 9 százalékkal csökkent a gyártási munkahelyek száma.

Oliver Falck, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) vállalatgazdasági és új technológiai osztályának vezetője az "ifo Schnelldienst" kiadványban megjelent cikkében azt írta: "az autóiparban már folyamatban van a dezindusztrializáció az e-mobilitásra való átállás miatt". A gyártásban leépülő kapacitás pedig már most is, és a jövőben várhatóan még inkább az akkumulátorgyártás, a szoftverszolgáltatások és a digitális üzleti modellekkel kapcsolatos feladatok felé áramlik - tette hozzá.

A német gyártók termelési kilátásait elsősorban a versenyképességbeli eltolódások határozzák meg, különösen az Egyesült Államok és Kína viszonylatában. A megszakadt ellátási láncok, a nyersanyaghiány és a jelentősen megemelkedett energiaárak súlyos terhet rónak a német vállalatokra. A lényegesen olcsóbb energiaköltségek és az Egyesült Államok támogatási politikája miatt félő, hogy különösen az energiaigényes vállalatok elvándorolnak, és Németország mint ipari helyszín veszít jelentőségéből.

Mindazonáltal - ahogy a dokumentum megállapítja - az energiaválság nem feltétlenül osztja újra a lapokat, hanem sokkal inkább felgyorsítja a már egyébként is folyamatban lévő strukturális átalakulást a feldolgozóiparban. A feldolgozóipar energiaintenzitása ugyanis már a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken Németországban, mégpedig két tényező miatt. Egyrészt az ágazatok közötti megoszlás átrendeződése, másrészt a termelékenység hatékonyságának javulása miatt. Arra lehet számítani, hogy az energiaválság mindkét folyamatot fel fogja gyorsítani. Ebből pedig nem feltétlenül következik, hogy a magasabb energiaárak feltétlenül dezindusztrializációhoz vezetnének - vélekedik a szakember.

Belsőégésű technológiával 2019-ben mintegy 447 ezren állítottak elő különféle járműipari termékeket. Ezeket a munkahelyeket közvetlenül érinti az elektromos motorokra való átállás - többek között azért, mert az elektromos motorok gyártása sokkal kevésbé bonyolult, mint a belsőégésű motoroké. "Az autógyártók még mindig párhuzamosan gyártanak járműveket mindkét hajtási típussal. Ennek a kettős szerkezetnek a lebontásával a gyártási foglalkoztatás csökkenése fel fog gyorsulni a következő években" - mondja Falck. Rámutatott azonban, hogy például az informatikai területeken foglalkoztatottak száma 2013 óta közel másfélszeresére nőtt.

A megváltozott geopolitikai környezetben alapvetően a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő viszony határozza meg a német autóipar jövőbeni versenyhelyzetét, és így a termelési volumeneket is - mondja Falck. A Teslának köszönhetően az Egyesült Államok jelenleg a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója. A német autógyártók viszont Kínában lényegesen több járművet gyártanak, mint Németországban.

A kínai vállalatok jelentősége az autóiparban is ugyanúgy növekszik mint más területeken: egyre több belföldi konkurens gyártó lép be a kínai piacra. A kínai BYD és a SAIC már a világ 10 legnagyobb elektromosautó-gyártója közé küzdötte fel magát.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×