Az éves átlagos infláció mértéke a KSH legfrissebb adatai szerint februárban 25,4 százalékos volt, de rengeteg termék (többségében az élelmiszerek) ára ezt jóval túlszárnyaló mértékben emelkedett. A Pénzcentrum tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyire futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most.

A Központi Statisztikai Hivatal által publikált friss statisztikák szerint februárban sem indult meg az infláció nagyobb mértékű lassulása. Az év első hónapjában beállított rekordot ugyan nem döntötte meg a drágulás, azonban így is 25,4 százalékos volt az éves szinten mért drágulás, sőt havi szinten is 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A fogyasztói árak átlagos emelkedése ráadásul csak a jéghegy csúcsa, bőven találni ugyanis az átlagnál jóval brutálisabb ütemben dráguló termékeket is. A legdrasztikusabb drágulást ráadásul továbbra is az élelmiszerek produkálják, amik ára átlag 43,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül leginkább a tojás (79,2%), a tejtermékek (76,2%), a vaj és vajkrém (75,1%), a sajt (72,1%), a kenyér (71,1%), az édesipari lisztesáru (68,6%), a száraztészta (57,3%), a tej (53,7%) és a péksütemények (51,9%) drágultak.

A KSH a különböző társadalmi rétegekre bontva is kiadja havi statisztikáit, februárban a hivatal adatai szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index 26,9 százalékos volt, ami bőven meghaladja az általános drágulást. Az eltérés ráadásul legfontosabb termékeknek számító élelmiszerekre vetítve is igen nagy. A nyugdíjasok által tapasztalt élelmiszerdrágulás 44,3 százalékos volt ugyanis, szemben a teljes népességre jellemző 43,3 százalékos általános áremelkedéssel.

A gazdasági portál az átlagos öregségi nyugdíj összegét (208 168 forint) elosztotta az egyes termékek átlagárával, hogy kapjon egy olyan indexszámot, ami megmutatja, mennyit ért az adott havi nyugdíj alapélelmiszerekben mérve:

• Zsemlében mérve az index az egyszeri (a nyugdíjkorrekciónak köszönhető) felpattanás után ismét esésnek indult, 88 darabbal futotta kevesebbre belőle, mint egy hónappal korábban.
• Tojásból 20 darabbal jött ki kevesebb az átlagos nyugdíjból, ami hasonló módon az előző hónapban indult tendencia megfordulását jelenti.
• A tejindex is máris esésnek indult, a 2,8 százalékos ESL tej 3 literes csökkenést mutatott januárhoz képest. De hasonlóan kis mértékben romlott a burgonyaindex is, 5,5 kilóval.
• Az almaindex esése már valamivel nagyobb mértékű volt, a gyümölcsből 8 kilóval jutott volna kevesebb egy átlagos nyugdíjasnak, ha minden pénzét erre szánná.
• Hasonló ívet mutat a lisztindex is, a maga 25 kilós esésével, valamint a kristálycukor, amiből kicsivel több, mint 6 kilóval tellett kevesebbre, mint januárban.
• A húskészítmények tartották a legjobban magukat. A párizsiindex stagnálása mellett ugyanis sertéshúsból még egy kilóval többet is ki lehetett volna gazdálkodni 208 168 forintból. A csirkeindex ugyanis további 4 kilóval javult a már az előző hónapban is egy nagyobb növekedést produkáló számhoz képest.

Éves szinten:

• Zsemlében 2022 és 2023 februárja között 1434 darabbal csökkent az index, ami 32 százalékos visszaesést jelent.
• A tojás esetében is hasonló mértékben csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, 1043 darabbal tellett kevesebbre az átlagnyugdíj összegéből (ez 31 százalékos csökkenés).
• A tejindex is valósággal bezuhant. 2,8 százalékos pasztőrözött ESL tejből 177 literrel, 32 százalékkal kevesebb jött ki.
• Burgonyából pedig ugyanez alatt az idő alatt 94 kilós, 15 százalékos volt a visszaesés.
• A húsfélékre vetítve is jellemző volt a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenése. Bontott csirkéből például 32 kilóval, 17 százalékkal kevesebbre volt elég egy átlagnyugdíj, de párizsiból is 9 kilóval kevesebbre futotta. Kivétel volt viszont a sertéshús, amiből 13 kilóval, 11 százalékkal többre tellett idén februárban, mint az előző év azonos hónapjában.
• Az almaindex is hasonló irányba mozdult, a gyümölcsből 19 kilóval, 4,6 százalékkal lehetett többet kigazdálkodni az átlagos öregségi juttatásból.