Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Forrás: Facebook/OTP Bank

Újabb bankra kapott engedélyt az OTP

Kelet-Közép-Európa vezető bankcsoportja megkapta az NKBM megvásárlásához az utolsó engedélyt a szlovén versenyvédelmi hatóságtól. Az engedély birtokában az adás-vételi ügylet zárása várhatóan a következő napokban lesz.

Az OTP Bank az SKB megvásárlásával 2019-ben lépett be a szlovén bankpiacra, az azóta szerzett pozitív tapasztalatokra alapozva most nagyon jelentős befektetést hajt végre – írja az OTP Bank sajtóközleményében.

Az ügylet lezárásával megkezdődik az SKB és az NKBM egyesítése, így betét- és hitelállomány alapján Szlovénia legnagyobb bankja jön létre, és

az OTP Bank immáron a régió ötödik országában válik piacvezetővé.

Mint írták, az OTP Csoport célja, hogy segítse a szlovén gazdaság fejlődését. Különös figyelmet fordít a KKV-k számára kínált gyors és reális feltételekkel igénybe vehető hiteltermékek kialakítására.

Az OTP Csoport emellett a Ljubljana központjában lévő, régóta elhanyagolt területen szállodát, lakásokat, bérirodát és bevásárlóközpontot tervez építeni mintegy 85 ezer négyzetméter területen. Az Emonika néven ismert ingatlanfejlesztési projekt tervei már a Természetvédelmi Minisztérium engedélyére várnak.

A bankcsoport jelenleg 11 országban van jelen, az NKBM megvásárlása után is tovább terjeszkedik. Jelenleg a régión kívül, Üzbegisztánban készül lezárni legújabb akvizícióját.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×