eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Felmérés: az infláció győzött a fizetésemelkedéssel szemben

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére tavaly a negyedik negyedévben 13,1 százalékkal 1630 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A középvezetők körében  9,2 százalékos volt az átlagbérek éves növekedése.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder közel hétezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincs jelentős eltérés, ez az érték 1500-1650 forint közötti sávban mozog. Egyedül Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága 2100 forint feletti.

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója a közleményben kifejti: a felmérésük adatai csupán az alapbérek változásait követik. Mivel az év második felében a cégek jelentős része különféle pótlékokat és egyszeri juttatásokat nyújtott dolgozóinak,

a fizikai munkások átlagkeresetének éves változása összességében néhány százalékkal nagyobb lehet.

A munkaerő-közvetítő szerint tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött, vagyis csökkenni kezdtek a reálbérek. Előrejelzésük szerint 2023-ban további 3-4 százalékos reálbércsökkenés várható, mielőtt 2024-ben ez a mutató ismét emelkedő pályára áll majd.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég több mint 60, főként nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó középvezetőinek béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és egymillió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozók esetében a béremelkedés mértéke a negyedik negyedévben átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a rámutatott:

a cégek a szellemi munkát végző középvezetők esetében sem tudták kompenzálni az inflációt,

ugyanakkor mivel a munkáltatók jelentős része az év elején emeli a béreket, az első negyedévben már várhatóan bőven kétszámjegyű béremelkedés valósulhat meg ebben a szegmensben.

Az infláció mértékét meghaladó béremelés a versenyszférában elsősorban azoknál a cégeknél várható a következő hónapokban, amelyek forgalmát a recesszió nem, vagy kis mértékben befolyásolta, illetve amelyek árbevétele legalább részben devizában jelentkezik.

A Moore Hungary adatai szerint az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) középvezetőinél 8,2 százalékos volt a béremelés. Az alacsonyabb szintű béremelések hatása máris látszik a fluktuációs adatokon: az SSC-k kilépési forgalma 5,8 százalékra nőtt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×