Infostart.hu
eur:
354.6
usd:
305.08
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella
Tojást vesz egy vásárló a CBA boltjában az Anker közben 2022. november 11-én. Az előző napon életbe lépett a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop. A tojás és az étkezési burgonya esetében a bruttó kiskereskedelmi ár nem lehet magasabb a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott árnál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az agrárkamara az élelmiszer-árstopok mihamarabbi kivezetését javasolja

A magyar piaci pozíciók megmaradását az árstop mihamarabbi kivezetése is segítheti – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss közleményében.

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet. A globális agrárgazdasági tendenciák alapján lassul az élelmiszerek árának növekedése, ami lehetőséget nyújthat az árstop kivezetésére, és az segítené a magyar pozíciók megtartását – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján megjelent közleményben.

Már több éve elkezdődött világszerte és hazánkban a termelők, élelmiszer-előállítók inputköltségeinek, az élelmiszer-előállítás költségeinek drasztikus emelkedése, amit a kezdeti időszakban a fogyasztói árak nem követtek le, valamint a kiskereskedelem részéről a termelők felé fizetett árak sem. Ezt követően – az Európai Unió gazdaságát jelentősen meggyengítő – szankciós politika következményeként drasztikusan tovább emelkedtek az előállítási költségek. Ez az egyensúlytalan helyzet hosszú távon nem volt tartható, és idővel a fogyasztói árak is hatványozottan emelkedtek.

Mindezen túlmenően sajnálatos tendencia, hogy a kereskedelmi szereplők – az ársapka okozta veszteségek kompenzálására hivatkozva – azokban a szegmensekben is jelentősen növelték az import termékek behozatalát, ahol az elmúlt években komoly piaci pozíciót szereztek a magyar előállítók, termékek (például tejtermékek, húsáruk).

Ezt a kedvezőtlen folyamatot mihamarabb meg kell állítani

– hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint fontos hangsúlyozni, hogy közép- és hosszú távon minden magyar fogyasztó érdeke, hogy ne nőjön az importtermékeknek, a külföldi beszállítóknak való kitettség, ugyanis az a hazai élelmiszer-önellátottságot – amihez minden adottsága megvan Magyarországnak – veszélyeztetné. Továbbá a külföldi importdömping alacsonyabb minőséget is jelent.

Az élelmiszerárak – a magas előállítási költségek ellenére – a korábbi években jelentősen az európai átlag alatt voltak hazánkban, majd a 2022. évi emelkedéssel az átlag közelébe kerültek. Ugyanakkor a globális, illetve európai mezőgazdasági, élelmiszeripari tendenciák azt jelzik, hogy az agrár- és élelmiszertermékek árának emelkedése már a közeljövőben lassulhat. Annak érdekében, hogy a magyar termékek pozíciója ne romoljon, valamint az elmúlt évek során a magyar kereskedők és előállítók közt kialakult bizalmi kapcsolatok fennmaradjanak,

célszerű lenne az árstop mihamarabbi kivezetése

– áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Miért éppen a Puskás Aréna?

Miért éppen a Puskás Aréna?

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a korábbiakban felvázolta, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, sőt azt is, kik voltak a sorozat legsiekresebb magyar játékosai, edzői. Ezúttal arról lesz szó, miért éppen Budapest, miért éppn a Puskás Aréna?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×