Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Tojást vesz egy vásárló a CBA boltjában az Anker közben 2022. november 11-én. Az előző napon életbe lépett a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop. A tojás és az étkezési burgonya esetében a bruttó kiskereskedelmi ár nem lehet magasabb a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott árnál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az agrárkamara az élelmiszer-árstopok mihamarabbi kivezetését javasolja

A magyar piaci pozíciók megmaradását az árstop mihamarabbi kivezetése is segítheti – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss közleményében.

A magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok – a magyar termelők, előállítók rovására – egyre több élelmiszer-szegmensben célozzák az import növelését. Ez a tendencia az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet. A globális agrárgazdasági tendenciák alapján lassul az élelmiszerek árának növekedése, ami lehetőséget nyújthat az árstop kivezetésére, és az segítené a magyar pozíciók megtartását – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján megjelent közleményben.

Már több éve elkezdődött világszerte és hazánkban a termelők, élelmiszer-előállítók inputköltségeinek, az élelmiszer-előállítás költségeinek drasztikus emelkedése, amit a kezdeti időszakban a fogyasztói árak nem követtek le, valamint a kiskereskedelem részéről a termelők felé fizetett árak sem. Ezt követően – az Európai Unió gazdaságát jelentősen meggyengítő – szankciós politika következményeként drasztikusan tovább emelkedtek az előállítási költségek. Ez az egyensúlytalan helyzet hosszú távon nem volt tartható, és idővel a fogyasztói árak is hatványozottan emelkedtek.

Mindezen túlmenően sajnálatos tendencia, hogy a kereskedelmi szereplők – az ársapka okozta veszteségek kompenzálására hivatkozva – azokban a szegmensekben is jelentősen növelték az import termékek behozatalát, ahol az elmúlt években komoly piaci pozíciót szereztek a magyar előállítók, termékek (például tejtermékek, húsáruk).

Ezt a kedvezőtlen folyamatot mihamarabb meg kell állítani

– hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint fontos hangsúlyozni, hogy közép- és hosszú távon minden magyar fogyasztó érdeke, hogy ne nőjön az importtermékeknek, a külföldi beszállítóknak való kitettség, ugyanis az a hazai élelmiszer-önellátottságot – amihez minden adottsága megvan Magyarországnak – veszélyeztetné. Továbbá a külföldi importdömping alacsonyabb minőséget is jelent.

Az élelmiszerárak – a magas előállítási költségek ellenére – a korábbi években jelentősen az európai átlag alatt voltak hazánkban, majd a 2022. évi emelkedéssel az átlag közelébe kerültek. Ugyanakkor a globális, illetve európai mezőgazdasági, élelmiszeripari tendenciák azt jelzik, hogy az agrár- és élelmiszertermékek árának emelkedése már a közeljövőben lassulhat. Annak érdekében, hogy a magyar termékek pozíciója ne romoljon, valamint az elmúlt évek során a magyar kereskedők és előállítók közt kialakult bizalmi kapcsolatok fennmaradjanak,

célszerű lenne az árstop mihamarabbi kivezetése

– áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×