Az 1,9 százalékos negyedévi növekedésen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,5 százalékkal nőtt, míg a gép- és berendezésberuházásoké 2,0 százalékkal csökkent. Éves összehasonlításban az építési beruházások 10,5, a gép- és berendezésberuházások 3,3 százalékkal emelkedtek. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene bővült, míg a belföldi gyártásúaké csökkent.

Az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat – jegyezte meg a KSH.

A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene számottevően, 10,3 százalékkal gyarapodott, amiben jelentős szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a teljesítmény 10,5 százalékkal esett vissza. Miközben a központi közigazgatási szervek beruházásai jelentősen csökkentek, az önkormányzatok enyhén növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az egyéb kategóriába tartozó (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) beruházások volumene 9,5 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági beruházások 30 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései a harmadik negyedévben nagymértékben 30,6 százalékkal nőttek, így ez a terület jelentősen, 7,6 százalékponttal segítette a beruházások volumennövekedését. A növekedés elsősorban a villamosberendezések gyártásában a korábban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhető, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is. A harmadik meghatározó súlyú alág, az élelmiszeripar fejlesztései is jelentősen meghaladták az egy évvel korábbit.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 16,9 százalékkal bővült, elsősorban a lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások nagyarányú növekedésének köszönhetően.

A szállítás, raktározás beruházásaiban 7,2 százalékos ütemben folytatódott az előző negyedévre is jellemző csökkenés, amely mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az elmúlt negyedévek jelentős emelkedése után 5,7 százalékkal csökkent az egyébként magas bázishoz képest.

Az energiaiparban jelentősen, 44,8 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény, elsődlegesen az állami invesztíciók magasabb ráfordításai miatt.

A nemzetgazdasági beruházások harmadik negyedévi volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá. Az ingatlanügyletek 3,2, az energiaipar 1,2 százalékponttal, míg a kereskedelem beruházási teljesítménye 0,2 százalékponttal támogatta, míg a szállítás, raktározás 1,1, a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése 0,3 százalékponttal visszafogta a növekedést.