Ma jóval távolabb vagyunk az euró bevezetésétől, mint az elmúlt tíz évben bármikor – nyilatkozta a 24.hu portálnak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, válaszolva Varga Mihály pénzügyminiszter felvetésére, miszerint az ország gazdasági felzárkózása az uniós átlaghoz eljutott egy olyan szintre, ahol már fontolóra lehet venni az euró előszobájába történő belépést.

Ahhoz, hogy az adott tagállam készen álljon a közös európai valuta bevezetésére, különféle konvergenciakritériumok jelentenek garanciát, de Magyarország ebben a tekintetben nem áll jól:

• az államadósság 2010-hez képest nominálisan megduplázódott, rekordszintet ért el,
• a költségvetésben soha nem látott mértékű hiányszámok jelentek meg,
• a magyar inflációs adatok a legrosszabbak közé tartoznak az EU-ban,
• a kamatláb is messze az uniós átlagkamatszint fölött van

– sorolta a Molnár László.

Szerinte a miniszter egyrészt nem zárkózna el az euró bevezetésétől, ám ez mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjától messze áll. Másrészt magyar külső finanszírozás olyan rossz helyzetben van, hogy az euróbevezetés meglebegtetése elvileg forinterősítő hatással járhat – mondta Molnár László Varga Mihály felvetésére. Hozzátette: kommunikációs szempontból előnyös, ha a befektetőket sikerül „megzavarni” azzal, hogy a kormány fontolgatja az euróbevezetést.

Uniós pénz

A kabinet azzal számol, hogy az idén megszületik a megállapodás az uniós pénzekről, és a keret 100 százalékos elérésével tervez, a pénz pedig a jövő év első felében érkezhet meg.

Molnár László szerint azonban erről nem született döntés, másrészt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint is inkább a jövő év második felében érkezhet meg a támogatás.

Ráadásul ha november végén megszületik az egyezség, akkor is még csak a jóváhagyási folyamat kezdődik meg. Mivel azonban a költségvetés nehéz helyzetben van, jóval kevesebb előleget lehetne folyósítani, mint korábban, amikor az uniós forrás 100 százalékát előre kiutalták a magyar büdzséből a pályázatok nyerteseinek.

A helyreállítási terv esetében pedig továbbra is súlyos kifogásai vannak az Európai Bizottságnak, mivel az, amire a pénzt felvenné a kormány, nem felel meg az elvárásoknak.

Szerinte

a büdzsé helyzetét szerinte tovább nehezíti, hogy az új uniós ciklusban Magyarország finanszírozási aránya jelentősen megnő,

mivel azt a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mutatószámához kötik. A GKI számításai szerint ez most a korábbi ciklus elején mért tíz százalékos szintről húsz százalékra emelkedett – azaz a támogatásokhoz további tíz százalékpontnyi pluszforrást kell hozzátennie a magyar költségvetésnek.

A közgazdász szerint tehát irreális, hogy a kormány elérheti a keret száz százalékát. A forrásbeáramlás várhatóan úgy zajlik majd, hogy a kormány megkapja az éves keretösszeg körülbelül húsz százalékát, ezt követően a beadott számlák alapján érkeznek majd az uniós elszámolások. Ez nem egy év alatt fog a végéhez érni – becsülte a közgazdász.