A magyarországi környezetvédelmi célok csak akkor valósíthatók meg, ha a vasút a jelenleginél nagyobb piaci részesedéshez jut, de az ehhez szükséges átalakulás hosszú folyamat – jelentette ki a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján a szervezet elnöke, Mosóczi László. A személyszállításban a szolgáltatásfejlesztést nevezte kulcsszónak. Ehhez nélkülözhetetlen a hazai járműgyártás fellendítése. Az utóbbi időszak eredményei között említette, hogy a teherszállításban az állam már évi 6,4 milliárd forintot fordít az úgynevezett egyeskocsi-támogatásra, a szakma és az egyesület pedig összefogott a rendkívül magas vontatási energia csökkentése érdekében is. Már a kormány előtt van az a javaslat, amely révén – az uniós jóváhagyását követően – mintegy harmadával csökkenhet a vontatási energia díja – derül ki a vg.hu tudósításából.
Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára a vasútfejlesztés több évtizedekre szóló hatásai kapcsán arról is beszélt, hogy az ipari beruházásokat is eleve úgy kell tervezni, hogy legyen vasúti összeköttetésük. A magyar állam 2010 és 2022 között 1977 milliárd forintot fordított a hazai autópályás fejlesztésére, míg a vasútra 1459 milliárdot.
A kormány elképzelései szerint ezek az arányok változni fognak.
A tapasztalat ugyanis az – Vitézy Dávid tájékoztatása szerint –, hogy ahol megjelenik a vasút, ott megjelennek az utasok is.
A szaktárca a közszolgáltatásra háztól házig való eljutásként kíván tekinteni. Ám hiába gyors a vonat már számos vonalon, ha
a jelenlegi utasigényre a Volán 50 éve kialakított hálózatszerkezete nincs felkészülve.
„Ezért készítünk egy arra vonatkozó javaslatot, hogy váljon a rendszer részévé az igényvezérelt közlekedési mód, akár a taxi is” – jelentette ki az államtitkár.
„Reális alapokra kívánjuk helyezni a Budapestet elkerülő V0 vasútberuházást. A vonal Szolnok és Győr közötti szakaszán szükség lesz egy új Duna-hídra, a V0 elemeit pedig meglévő, esetleg felhagyott vonalak felújításával kell kialakítani a mielőbbi forgalomba helyezés érdekében. Nagyobb horderejű fejlesztés a következő szakaszban lehet esedékes” – jelentette ki.
Az országos járműfejlesztése tervek között az államtitkár kiemelte a GYSEV küszöbön álló IC motorvonat tenderét, és hogy a MÁV is vásárolna a távolsági flottájának 39+10 új, 7–9 kocsis ingavonati szerelvényt.
Elő kell készíteni a HÉV-szerelvények cseréjét is.
Folyamatban van a hidrogén-motorvonatok piackutatása is, az államtitkár minden érintett gyártót biztatott, hogy vegyen részt a munkában.
A 2025-re elkészülő Budapest–Belgrád vasútnak köszönhetően már az is cél lehet, hogy a Budapest a személyszállításban is kiemelt szerepet kapjon a nyugat-balkáni és a törökországi kapcsolatokban.