Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Egy férfi kezet mos az illegális bevándorlóknak kialakított tranzitzónában a budapesti Nyugati pályaudvarnál a megnyitó napján, 2015. augusztus 14-én. A Fővárosi Vízművek mobil ivókutat létesített, a Fővárosi Csatornázási Művek pedig mosdót és zuhanyozót helyezett üzembe a területen.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Schmidt Jenő: az önkormányzatok 60 százaléka átadja az államnak víziközművagyonát

A helyhatóságoknak szeptember 20-ig kell dönteni arról, hogy megtartják-e vízműveiket, az idei hiány finanszírozását azonban csak állami tulajdonú cégeknél biztosítják, ezért a többség átadja majd vízművét az államnak – mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő szerint talán a rezsicsökkentés legmostohább gyermeke a vízközmű lett, mivel tíz éve befagyasztott árak vannak. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ennek a lakosság örül.

Mint mondta, az árakat úgy alakították, hogy fedezze a költségeket és az amortizációt, de jelentősebb hasznot nem hoznak ezek a vállalatok, így fejlesztésre már nem marad keret. Az infláció és az energiaárak emelkedése aztán nagy bajba sodorta ezeket az önkormányzati cégeket, de a kormány az állami tulajdonban lévő vállalatokat kisegítette. Mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy csak akkor maradhat működőképes egy vállalat, ha a tulajdonosok pénzt adnak a üzemeltetéshez. Csakhogy az önkormányzatoknak nincs erre pénzük, így a kormány tett egy "visszautasíthatatlan" ajánlatot – hangoztatta Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő úgy látja, hogy csak azokról a cégekről fognak lemondani, amelyek mögött nem áll tőkeerős megyei jogú város, vagy veszteségesek, illetve viszonylag kis lélekszámú településeken működnek. Az eddigi visszajelzések is ezt mutatják. Más kérdés – folytatta az önkormányzati szövetség elnöke –, hogy mit kezd majd a kormány ezekkel az átadott cégekkel. Nyilván pénzt kell majd befektetni, amit akár az önkormányzatoknak is odaadhatott volna, de valószínűleg a vagyonszerzés fontosabb szempont volt.

Az önkormányzatok számára viszont a lakosság ellátása a fő szempont, ezért Schmidt Jenő úgy gondolja, hogy le fognak mondani a vízközműveikről. A 38 önkormányzati tulajdonú cégből 20-at, vagyis a vállalatok 60 százalékát átadják majd az államnak – hangoztatta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×