A lépéssel mindkét kamatszint 11,75 százalékos szinten áll.

A bejelentés után folytatódott a forint erősödése. A magyar fizetőeszköz árfolyama az augusztus 29-én 412 körül járó euróárfolyam után kezdett erősödni, és a keddi, valamint a csütörtöki kamatemelések mellett (minden bizonnyal a KSH második negyedévi GDP-adataival megtámogatva) is folytatódott a folyamat. Csütörtök délelőttre 399 alá erősödött a magyar deviza, kora délután is még éppen 400 alatt volt, majd gyengülni kezdett. Frissítés: 17 órakor 401-en állt az árfolyam.

Virág Barnabás MNB-alelnök a keddi kamatdöntés után arról beszélt, hogy a jegybank az infláció csökkentése érdekében a likviditás szűkítéséről döntött három intézkedéssel: a kötelező tartalékráta érdemi emelése, a rendszeres diszkont kötvény és egy hosszú lejáratú betéti eszköz bevezetése. Az új eszközök kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött, az alapkamat irányadó státusa nem változott a friss döntésekkel.

A három bejelentett lépés hatásáról szólva úgy fogalmazott, hogy azok a jelenlegi likviditásnak "legalább felét, reményeik szerint több mint felét" lekötik. "Ha a likviditást az egyhetes betéti állományban tartott összeg formájában értelmezzük, akkor az 9500-9700 milliárd forint", ennek legalább feléről van szó - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint az őszi hónapokban az infláció még emelkedő pályán marad, azonban az áremelkedést egyre nagyobb arányban a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők - például energiaárak, aszály - okozzák. Az orosz-ukrán háború, a szállítási láncok akadozása és a magas nyersanyagárak miatt a világban a recesszió kockázata növekszik - figyelmeztetett. Az inflációs kockázatok mérséklődését egyelőre nem látja a monetáris tanács.