Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay.com

Óriási a gond a magyarok egyik kedvelt gyümölcsével

A korábbi 5-600 ezer tonna átlagtermés helyett Magyarországon idén 350 ezer tonna körüli volumennel számolnak az almatermesztők, ami egyharmadával kevesebb, mint 2021-ben. A tavaszi fagyok mellett a tavalyi és az idei aszály súlyosbítja még inkább a helyzetet, a fáknak ugyanis nincs energiájuk kinevelni a jövő évi termést biztosító virágrügyeket. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét kérdeztük.

Magyarország jelenleg 24 ezer hektár almatermelő területtel rendelkezik, ami bő 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektár volt. Az elmúlt 5 évben a termés 350-500 ezer tonna között ingadozott, és egyedül 2018-ban volt nagyon jó, 800 ezer tonna fölötti termés – ismertette Apáti Ferenc.

A szakember tájékoztatása szerint idén mintegy 350 ezer tonna alma várható, ami

az elmúlt 10 évben az egyik legalacsonyabb mennyiség,

és amiért leginkább a tavaszi fagyok a felelősek. Mint magyarázta, az almatermő területek mintegy 70 százaléka az ország északkeleti részében található, ahol a húsvétot követelően három egymás utáni éjszaka is -2, -6 Celsius-fokos lehűlések voltak tapasztalhatók. Bár akkor ez még nem tűnt végzetesnek és bőséges volt a virágzás, végül május–június folyamán egy nagyon jelentős gyümölcshullás következett be. A kárt a tavaly nyár óta tartó aszály csak tovább fokozta.

Mint mondta, noha egy ilyen példátlan terméskiesés okán alapvetően magasabb árakra számíthatnánk a piacon, ezt azonban tompítani fogja az, hogy az Európai Unióban jó almatermést várnak: 12,2 millió tonna a prognózis. A FruitVeB elnöke szerint különösen jó termése lesz a lengyeleknek, akik az idei 4,5 millió tonnájukkal több mint a harmadát fogják adni az EU almatermésének.

Árprognózisba még nehéz bocsátkozni, mert egy rendkívül ellentmondásos piaccal nézünk szembe azáltal, hogy Európában jó, ellenben Magyarországon szinte minden eddiginél gyengébb a termés – jegyezte meg Apáti Ferenc.

Ha nem lesznek kimagaslóan jó árak, hogy kompenzálják a jelentős kieséseket, akkor nagyon sokan fogják abbahagyni az almatermesztést ebben az évben,

mert egyszerűen elfogynak az anyagi tartalékaik, illetve maga a termelési kedv is.

A szakember végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, soha nem látott mértékű aszály után az idén a Dunától keletre gyakorlatilag megsemmisült kukoricát, napraforgót jövőre újra lehet vetni, ám egy gyümölcsfa esetében egy ilyen mértékű szárazságnak nagy valószínűséggel az lesz a jövő évi következménye, hogy nem lesz virág a fákon. Az idei termés kinevelése mellett ugyanis – akár egy gyenge, akár egy jobb termés mellett – a fáknak egyáltalán nem marad energiája arra, hogy még virágrügyeket is képezzenek. A FruitVeB elnöke szerint így az prognosztizálható, hogy jövőre is nagyon gyenge gyümölcstermésnek nézünk elébe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×