eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
Frankfurt, 2018. augusztus 2.Kiszáradt földön takarítanak be krumplit Frankfurt közelében 2018. augusztus 2-án. A Németország nagy részén uralkodó tartós hőség és aszály miatt a mezőgazdasági termelők országos szövetsége előrejelzésében katasztrofális következményekre figyelmeztet. (MTI/AP/Michael Probst)
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probs

Az uniós országok közel fele aszálytól szenved

A mezőgazdaság mellett a víz- és atomerőművek működésére, és az általános vízellátásra is hatása van az aszálynak.

Az Európai Unió területének 45 százalékában aggasztó az aszályhelyzet az Európai Aszálymegfigyelő Intézet (EDO) adatai szerint: ez a három szintű aszálybesorolásból a második, figyelmeztetési szintre helyezte a blokk területének közel felét a július 20-át megelőző tíz napban.

A terület 15 százaléka a legsúlyosabb, riasztási fokozatú aszálybesorolás alá esik jelenleg: ezeken a területeken nemcsak a föld száradt ki, de már a növények is veszélyben vannak a Sky News cikke.

A számadatok nem mutatnak nagy javulást az előző 10 napos időszakhoz képest, amikor a száraz talaj 46 százalékára adtak ki a figyelmeztető jelzést, 13 százaléka pedig riasztási fokozatú volt.

Az augusztusra és szeptemberre vonatkozó további negatív előrejelzések fokozzák az amúgy is nagyon kritikus helyzetet. Ha ténylegesen ezeknek megfelelően alakul az időjárás, akkor

az aszály súlyossága és a mezőgazdaságra, az energia- és vízellátásra gyakorolt hatások súlyosbodnak

- figyelmeztetett az EDO júliusban.

A francia aszály miatt egyes települések ivóvíz nélkül maradtak, az ágazatban dolgozók szerint télre tejhiány alakulhat ki, és a kukoricatermelés 18,5 százalékkal maradhat el az átlagostól.

Hazánk is érintett

Az EDO szerint nagy mértékű növényzeti stressz sújtotta az olasz alföldet, Franciaország nagy részét, Közép-Németországot, Kelet-Magyarországot, Portugáliát és Észak-Spanyolországot, miközben az európaiak az ukrajnai háború következtében megemelkedett élelmiszerárakkal küzdenek. Az olajbogyó- és bortermő Toszkánában küzdenek a termények megmentéséért a szárazságok és hőség közepette.

David Hill professzor, a Natural England korábbi elnökhelyettese szerint az intenzív gazdálkodási gyakorlatok súlyosbították az aszályokat:

a talaj kevésbé képes megtartani a nedvességet,

így kiszárad vagy könnyebben elmossa a víz.

"Ahol a mezőgazdaságot nagymértékben intenzifikálják, ott olyan egyszerű ökoszisztémák jönnek létre, amelyek nem bírják a sokkot. A nagy méretű gazdaságok sokkal kevésbé ellenállóak a környezeti változásokkal szemben, mint a különböző gazdálkodási gyakorlatok mozaikja" - mondta.

Az energiahány is fokozódhat általa

A folyók alacsony vízszintje és a magasabb vízhőmérséklet egyes területeken az energiatermelést is akadályozta. A vízhiány csökkentette Olaszország vízenergia-termelését, a víztartalékokban tárolt energiapotenciál az elmúlt évek szintjének körülbelül felére esett vissza. A vízenergia hasznosítására szolgáló víztározók vízszintje kilenc országban, köztük Szerbiában, Montenegróban és Norvégiában csökkent.

Az EDF nukleáris szolgáltató múlt héten a Garonne magas folyóhőmérséklete miatt csökkentette a délnyugat-franciaországi erőművek teljesítményét,

56 reaktorának fele karbantartási vagy korróziós problémák miatt már nem üzemel.

Spanyolországban a jelenlegi feltételek veszélyesek az erdőtüzek kialakulásának szempontjából, míg az erdőtüzek veszélye Portugália nagy részén magas vagy szélsőséges. Az éghajlatváltozás miatt a Földközi-tenger térségében az aszály egyre súlyosabbá és valószínűbbé válik, bár nem minden aszályért ez a felelős.

Az aszály okai összetettek, de az éghajlatváltozás két kulcsfontosságú módon befolyásolja azt. A csapadékot rövidebb és intenzívebb időszakokra koncentrálja, így a víz nehezebben tartható meg. A melegebb hőmérséklet eközben több vizet párologtat el.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Szombat éjszaka újabb iráni válaszcsapás érte el Izraelt: tíz ember meghalt, húsz eltűnt, kétszáz megsérült. Izraeli támadások során találatot kapott az iráni védelmi minisztérium épülete (vélhetően válaszként Teherán hasonló tegnapi akciójára) illetve egy olajdepó. Mindkét fél elhúzódó háborúra készül. A szakértők attól tartanak, hogy Irán elzárhatja a fosszilis tüzelőanyagok szállításában kulcsfontosságú Hormuzi szorost. A nap folyamán az izraeli légierő súlyos támadásokat mért Teheránra, Irán pedig ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael államra. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 15. 18:02
×
×
×
×