Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Nagy a gond a földeken, rémisztő hírek érkeztek a kukoricáról

Nagy a bizonytalanság az aszály hatására, az árak emelkedése várható.

Az aszály miatt a Dunántúlon is egyre több helyen van gond a kukoricaföldeken. Sok helyen megy tönkre a vetés nyugaton is, míg Kelet-Magyarország teljesen elesett kukoricafronton - mondta az Agrárszektornak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Petőházi Tamás szerint vannak helyek, ahol annyira rossz a helyzet, hogy mindössze minden háromszázadik kukoricatövön van csak egy csőkezdemény. Most nem lehet megmondani pontosan, milyen termés várható - tette hozzá.

"Bízunk abban, hogy Nyugat-Magyarországon lesz annyi kukorica, amennyi a belső felhasználásra elég lesz. Ez 5 millió tonna körüli mennyiséget jelent" - mondta a szövetség vezetője.

A szakember szerint ebben benne vannak a bioetanol gyárak is, ahol a takarmány a melléktermék, ám nem tudni, hogy a válság hatására miként alakul az állatlétszám és mennyi takarmányra lesz szükség. Jelenleg teljes a bizonytalanság itthon - tette hozzá.

Naponta változik a kukorica ára is.

Eddig 430-470 ezer forint volt egy hektár őszi kalászos élőállítási költsége, de ez most elérheti a 660-700 ezer forintot is hektáronként.

A szántóföldi növénytermesztésben nagy változások várhatóak. Petőházi Tamás szerint 2022-2023-ban a legnagyobb mértékben a bekerülési költségek fogják meghatározni azt, hogy melyik gazda, milyen növényt termeszt.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×