Az első egy kormányrendelet (259/2022. (VII. 21.), amely „az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról” címet viseli és ehhez kapcsolódik két további rendelet, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke adott ki (6/2022. (VII. 21.) MEKH rendelet és 7/2022. (VII. 21.) MEKH rendelet) és ezek szabják meg, hogy az áram- és földgázpiacon hogyan kell a piaci árat kiszámítani – idézi a Portfolio.

A legfontosabb szabályok:

Az új szabályrendszer egyelőre év végéig lesz érvényben, és előtte december 30-ig felül kell vizsgálnia a kormánynak a piaci helyzet alapján, hogy mit tegyen és utána ezt negyedévente meg kell ismételnie. Így tehát gyakorlatilag negyedévente várható majd az, hogy az addig bekövetkezett gáz- és árampiaci változások alapján módosulhat a rendszer, az árak.

A villamosenergia kapcsán fontos, hogy az egész rendelet hatálya alól kivették a B GEO árszabást, ami a hőszivattyúk kedvező áramtarifa melletti működtetéséhez kell. Emellett szintén kivették a kedvezményes H tarifát is a fűtési idény idejére (nem kell figyelembe venni a H tarifa szerinti árammennyiséget a fűtési idényben).

Mivel sokan B tarifával fűtenek, így tehát

csak részben igaz, hogy az árammal fűtők fellélegezhetnek,

bár általánosságban is fontos hangsúlyozni, hogy az eddigi 36 forint/KWh helyett minden átlag feletti fogyasztó „csak” a 70,1 forint/KWh árat fog fizetni, miközben a piaci ár ennél sokkal magasabb lenne – jegyzi meg a Portfolio, ami szerint ez összefügghet azzal, hogy az olcsó paksi áram a lakosság egész éves áramfogyasztását bőven fedezi, így kérdéses, hogy mi indokolja az átlagfogyasztás feletti résznél a piaci árak „ráengedését” a lakosságra.

A főszabály szerint „2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 2523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely) fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron jogosult villamos energiát vételezni, azzal, hogy egyzónaidős, több egységárú árszabás esetén alacsonyabb áron jogosult villamos energiát vételezni.” Ezen „fogyasztási mérték felett a lakossági fogyasztó a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően lakossági piaci áron jogosult villamos energiát vételezni.”

Egy további pont azt rögzíti, hogy a lakossági piaci ár nem minősül hatósági árnak, „azt és annak áralkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnöke rendeletben határozza meg az egyetemes szolgáltató által megadott energiabeszerzési költségeket is tartalmazó adatok alapján. A hivatal elnökének rendeletében meghatározott mindenkori lakossági piaci ár a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A lakossági piaci árnak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott lakossági piaci ár a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik”.

Magyarul folyamatosan változhat majd a kiszámlázott áramár, ahogy a piaci feltételek is változnak.

A gazdasági oldal megfogalmazása szerint van egy bonyolultnak hangzó mondat arról is, hogy mikor és hogyan kell meghatározni az újév első negyedévére érvényes lakossági piaci árat: „2022. december 31. napját követően a hivatal a lakossági piaci árat negyedévre az egyetemes szolgáltató adott negyedévet 10 nappal megelőzően tett adatszolgáltatása alapján, annak megtételét követő legfeljebb 6 munkanapon belül határozza meg.”

A háztartási kiserőművesek, napelemesek számára is van két fontos szabály. (A Portfolio értelmezése szerint az a napelemes, aki nettó értelemben betáplál a rendszerbe, de közben időnként vételez is a hálózatból. Neki a hálózatból vételezést rezsicsökkentett áron veszik figyelembe.)

• A két szabály egyike szerint „Ha az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, akkor a betáplált villamos energia a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjét ellátó egyetemes szolgáltató, a részére – mint lakossági fogyasztó részére – értékesített villamos energia a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron kerül elszámolásra, az alkalmazott árszabás egységárára figyelemmel.”
• A második szabály pedig: „A háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó esetén az éves szaldó elszámoláskor figyelembe kell venni az időközi elszámolás alapján fennállt, az elosztó hálózatba történt villamos energia betáplálási többletet, ha az időközi elszámolás és az éves szaldó elszámolás közötti időszakra vonatkozóan a vételezett villamos energia mennyisége magasabb, mint a betáplálás.”

A földgázpiacon 2022. augusztus 1-jétől a lakossági fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól 1729 m3/év/mérési pont (felhasználási hely), azaz 59 132 MJ/év/mérési pont (felhasználási hely) mértékig

a) a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet szerinti I. árkategóriában a „<20 m3 /h gázmérővel rendelkező lakossági felhasználók, kivéve fogyasztói közösségek” vásárlói körre meghatározott áron
b) az a) pontba nem tartozó lakossági fogyasztó a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet szerinti, II. árkategória rá vonatkozó árszabásán jogosult földgázt vételezni.

Mindez azt jelenti, hogy a gázpiaci lakossági fogyasztó közül

csak a 20 m3/óra alatti gázmérővel rendelkező fogyasztók kapják az évi 1729 m3-ig 102 forintjával a gáz köbméterét,

az efeletti kapacitású gázmérővel rendelkezőkre, például a társasházakra egy további külön szabály vonatkozik.

A rendelet ezután rögzíti, hogy az 1729 m3/év/mérési pont (felhasználási hely) „fogyasztási mérték felett a lakossági fogyasztó a Get. 104. § (7) bekezdésétől és 107. § (3) bekezdésétől eltérően versenypiaci költségeket tükröző áron jogosult földgázt vételezni. A gazdasági oldal érdekességként jegyzi meg, hogy

míg az árampiacon lakossági ár kifejezést használ a jogalkotó, itt versenypiaci költséget tükröző árról beszél,

ami arra utal, hogy míg az árampiacon a piaci árnál jóval alacsonyabb, de a rezsiárnál magasabb árat kénytelenek kifizetni az átlagnál többet fogyasztók, addig a gázpiacon abszolút a piaci árat, a versenypiaci költségeket tükröző árat engedik rá az átlagfogyasztás felett a fogyasztókra.

Ahogy fentebb az árampiacnál, a gázpiacnál is rögzítik, hogy „a versenypiaci költségeket tükröző ár nem minősül a Get. szerinti hatósági árnak, azt és annak áralkalmazási feltételeit a hivatal elnöke rendeletben határozza meg az egyetemes szolgáltató javaslata alapján. Az ármeghatározáshoz az egyetemes szolgáltató elküldi javaslatát – amely tartalmazza az alkalmazni javasolt, az energiabeszerzési költségeket, versenypiaci költségeket tükröző ár mértékét, valamint annak meghatározásának módszertanát, számszaki levezetését és indokolását – a hivatal elnöke számára. A hivatal elnökének rendeletében meghatározott mindenkori versenypiaci költségeket tükröző ár az egyetemes szolgáltatási szerződés részévé válik. A versenypiaci költségeket tükröző árnak az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott versenypiaci költségeket tükröző ár az érvényes egyetemes szolgáltatási szerződés részévé válik.”

(Itt is ugyanaz a bonyolultnak hangzó mondat van a következő ármeghatározásra, mint az árampiacon, lásd feljebb.)