Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
308
bux:
138193.15
2026. június 19. péntek Gyárfás
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihályt nem lepte meg az amerikai döntés

Azt viszont furcsának tartja, hogy Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményt Washington.

Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban - mondta a pénzügyminiszter.

Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt.

Hozzátette, hogy azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.

Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják - idézte fel.

A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.

"Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen" - fogalmazott Varga Mihály.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint - az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.

"Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza" - emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy

a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá - tette hozzá.

Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.

Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. "Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania" - húzta alá a tárcavezető.

Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.

Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész - jelezte.

Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami

nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény - Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal - , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.

"Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét" - mondta Varga Mihály.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×